Szinte fekete a vize a világ legsötétebb folyójának

A "dzsungel teájának" tartják a kongói Rukit. Svájci kutatók azt vizsgálták, mitől szinte fekete a vize.

A zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) által vezetett nemzetközi kutatócsoport szerint a Ruki vize azért olyan sötét, mert medrének enyhe lejtése miatt alig hordoz üledéket, viszont nagy mennyiségű oldott szerves anyag található benne.

A kutatók szerint könnyen előfordulhat, hogy a Ruki a világ legsötétebb folyója, ugyanis a vize:

  • négyszer több szerves szénvegyületet tartalmaz, mint a Kongó folyó
  • és másfélszer többet, mint az Amazonas mellékfolyója, a Rio Negro.

A tanulmányból kiderült, hogy a széntartalmú anyagok nagy része az esővízzel kerül a folyóba. Az eső a dzsungelben lévő elhalt növényzetből szerves vegyületeket old ki, ráadásul a Ruki az esős évszakban el is árasztja az erdőt. Ilyenkor a víz hetekig derékmagasságban áll az erdőben - írja az MTI.

A folyó az esős évszakban el is árasztja az erdőt. A víz ilyenkor gyakran hetekig derékmagasságban áll az erdőben, és csak nagyon lassan folyik el, így még több szerves anyag jut a Rukiba.

A Ruki tulajdonképpen dzsungel teája

- fogalmazott Travis Drake, az ETH Zürich kutatója.

Fontos megjegyezni, hogy a Ruki vízgyűjtő területét, amely négyszer akkora mint Svájc, érintetlen esőerdő borítja. Ezen kívül a folyó mentén hatalmas tőzeglápok vannak, amelyek a bennük lévő elpusztult, de még nem le nem bomlott növényi részek miatt rengeteg szén-dioxodot nyelnek el.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.