A Tanítanék Mozgalom kapta 2023-ban az Európai Polgár díjat, a kitüntetést a szervezet nevében Törley Katalin vette át pénteken.
A Tanítanék Mozgalom a kitüntetést az EU alapjogi chartájában lefektetett jogokért és értékekért való kiállásáért, a hazai oktatási rendszer jobbításáért végzett munkájáért, az oktatásban dolgozók helyzetének javításáért, valamint a jövő nemzedékekért való önzetlen és elkötelezett szakmai kiállásáért kapta – mondta Lővei Andrea, az Európai Parlament kapcsolattartó irodájának vezetője az MTI-n olvasható köszöntőjében.
A díjat átvevő Törley Katalin felszólalásában kiemelte, hogy az európai integráció alapjait olyan emberek fektették le, akik hittek az együttműködésben, egymás megértésének fontosságában, a közös építkezésben, a párbeszédben, mert tudták, hogy Európa számára nincs más vállalható alternatíva. Hangot adott azon meggyőződésének, hogy csak a szabad, befogadó, esélyt teremtő, tradíciókat megtartó, de innovációra is képes oktatási rendszerek segítségével lehet biztosítani a közös európai értékek és intézmények működését.
Kijelentette, hogy a Tanítanék Mozgalmat szakmájukra, emberi és szakmai méltóságukra büszke civilek hozták létre és tartják fent. A díj azon tízezreké, akik kiálltak a minőségi közoktatásért, egy szabad, demokratikus országért - tette hozzá.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője, aki felterjesztőként és díjátadóként szólalt fel, emlékeztetett, hogy három évvel ezelőtt Iványi Gábor lelkész kapta meg a díjat, mert a legelesettebbekért küzd. A következő évben a Freeszfe diákjai, mert szabad egyetemért, szabad tanulásért küzdenek - tette hozzá. Az idei díjazott azért küzd, hogy a tanárok szabadon taníthassanak, a diákok szabadon tanulhassanak - emelte ki. Ezeket a díjakat a 21. század európai Magyarországán adják át, mert olyan dolgokért kell küzdeni, amiket a 20. században már mindenki teljesen természetesnek vett - hangsúlyozta a Demokratikus Koalíció politikusa.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
