2016 óta 27 százalékkal csökkent a háztartások élelmiszerpazarlása, de még mindig lenne hova javulni.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) rekord számú, több mint 500 háztartás részvételével lezajlott mérésének eredményeiből kiderült, hogy leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe - írja az MTI.
A Nébih Maradék nélkül programjában 2016 óta méri európai uniós módszertan alapján az élelmiszerhulladékok mennyiségét, a tényleges pazarlás 2016-ban az összes élelmiszerhulladék mintegy fele, 33,1 kilogramm volt. A feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége a program indulása óta 24 kilogrammra mérséklődött, amely 27 százalékos csökkenést jelent.
Jóval kevesebb pékáru landol a kukában. 6 év alatt csaknem 60 százalékkal csökkent a fejenkénti éves pazarlás a kenyér, a kifli és a zsemle esetében. Az eredmények szerint a készételekkel is tudatosabban bánnak a magyarok, ugyanis ebben a kategóriában csaknem 25 százalékot sikerült lefaragni a pazarlásból.
Ezekből az ételekből pazarolnak a legtöbbet a magyarok:
készételek(10,06 kg/fő/év)
friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év)
a pékáruk (2,72 kg/fő/év)
tejtermékek (2,10 kg/fő/év).
Évente a magyar háztartások összes élelmiszerpazarlása továbbra is 230 000 tonna, ebből az élelmiszermennyiségből 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, napi 3 bőséges étkezéssel számolva. A csökkenés eddigi ütemét tartva 2030-ra Magyarország elérheti az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) fenntartható fejlődési célját, és felére csökkenne a fogyasztói élelmiszerpazarlás. A felmérésben résztvevő háztartások 80 százaléka nyilatkozott úgy, - ha kis mértékben is, de - még tudna faragni a kidobott élelmiszerek mennyiségén.
A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék 25 százaléka került a komposztra. Az élelmiszerhulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van lehetőség, ugyanis az összes élelmiszerhulladék fele komposztálható.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
