Hogy vegyük rá a gyerekeket klasszikusok olvasására? Geronimo Stiltonnal!

Szinte minden általános iskolában kötelező olvasmánynak számít Molnár Ferenc 1906-os regénye, A Pál utcai fiúk, ami a története miatt még közel is áll az iskolásokhoz, mégis sok gyerek így sem sok kedvvel veszi kézbe a nyári szünet alatt.

  • Székács Linda

Valószínűleg nem kell nagyon bemutatni, hogy miről is szól a magyar klasszikusok közé sorolandó A Pál utcai fiúk, ami két józsefvárosi fiúbanda, a Pál utcaiak és a füvészkerti vörösingesek Grundért folytatott küzdelmét mutatja be.

Az ifjúsági regényt már számos alkalommal feldolgozták és megfilmesítették, de most egy teljesen új megközelítésből próbálják vele megfogni a gyerekeket. Idén ugyanis Magyarországon is kapható lesz a Pál utcai fiúk Geronimo Stilton sorozatának könyveként.

A több mint húsz évvel ezelőtt, Edizione Piemme gondozásában megjelent sorozat főszereplője egy újságíró egér, aki elképesztő kalandjairól mesél a gyerekeknek. A sorozat nagy népszerűségre tett szert, rajzfilmsorozatot készítettek belőle, és megjelent külön Geronimo testvérének, Teának és barátnőinek kalandos történeteinek sorozata is, kihangsúlyozva vele a női karaktereket.

A könyvek sikere abban rejlik, hogy képes a gyerekeket hosszabb ideig lekötni az olvasás során, ami a gazdag illusztrálásnak és kirívó tipográfiájának köszönhető. A kalandok így szó szerint a nyomtatott sorokban is láthatóvá válnak, ez a fajta kivitelezés pedig segít a gyerekek önálló olvasásának fejlesztésében, emellett a mesék ismeretterjesztőek és előtérbe helyezik a család és a barátok fontosságát is.

A kinézet mellett ráadásul rengeteg kategóriából válogathatunk a történetek között, vannak detektív, fantasy, sci-fi, kaland és még sok másféle történetek, de míg eddig inkább saját kalandokat írtak a könyvekhez, most egy nagyon jó frissítést hoztak be a sorozatba azzal, hogy elkezdtek olyan klasszikusokat is feldolgozni, mint az Alice Csodaországban, Gulliver utazásai, Kisasszonyok vagy a Dzsungel könyve. Ezek mellé érkezik a magyar klasszikust feldolgozó Pál utcai fiúk, ami reméljük, elnyeri a fiatal olvasók tetszését.

A hvg.hu cikkében megszólaló Tóth Máté olvasáskutató felméréséből ugyanis kiderül, hogy a nem olvasók aránya minden korosztályban évek óta folyamatosan nő, míg a rendszeresen olvasóké csökken, amin a COVID-19 sem segített. A világjárvány sokat rontott a gyerekek olvasási képességein, mivel az épp olvasni tanuló diákok otthon nem tudtak olyan képzésben részesülni, mintha személyesen az iskolában tanultak volna.

Az új adaptáció a szerkesztése miatt segítséget nyújt a bizonytalanul olvasó gyerekek számára és még élvezetesebbé teszi magát az olvasást. Emellett remélhetőleg több gyerek is szívesebben veszi majd kézbe ebben a színes és mintás formátumban elkészült Pál utcai fiúk történetét.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.