Van különbség a pandémia előtt és alatt született kisgyermekek készségeiben

A Covid-19 és a karantén felrúgta az addig megszokott életünket. De milyen hatással volt ez a fajta változás az akkor született gyerekekre? Egy új felmérés szerint lehetnek bizonyos eltérések a pandémia előtt és a közben született kisgyerekek készségei között.

A pandémia ideje alatt született csecsemők bár hasonló viselkedést és fejlődést mutatnak, mint a Covid-19 előtt születettek, egy kivétel mégis van. A kommunikációs készségeik elmaradnak a többi gyermekéhez képest – számolt be róla a The Guardian.

A Royal College of Surgeons in Ireland (RCSI) kutatói a tanulmányukban azt szerették volna megvizsgálni, hogy milyen volt az élete a pandémiában született csecsemőknek, és ez járt-e esetleges következménnyel az egészségük és fejlődésük szempontjából. A tanulmányban a lezárást követő első három hónapban született csecsemőket hasonlították össze a pandémia előtt született ugyanennyi idős babákkal, így összesen 354 család és azok gyermekei vettek részt a vizsgálatban.

A kutatás legérdekesebb eredményeként megállapították, hogy a pandémia alatt született csecsemők kommunikációs pontszáma valamennyivel alacsonyabb a többiekéhez képest. Ezt az is indokolhatja, hogy a karantén alatt az újszülöttek csak nagyon kevés rokonnal vagy családi baráttal érintkezhettek, így feltételezhetően kevesebb szót is hallhattak, mint általában ebben a korban szoktak, így valószínűsíthető tehát, hogy ez okozhatja az eltérést. Viszont fontos kihangsúlyozni, hogy más tulajdonságokban – mint a motoros készségek – nem találtak a teljesítményükben eltérést a járvány előtt született gyerekekéhez képest., és további jó hír, hogy a szülők által kitöltött kérdőívek nem mutattak eltérést a viselkedésében, alvási problémákban, szorongásban vagy szocializációs nehézségekben sem.

Az idősebb gyerekek tudományos teljesítésére viszont annál inkább hatással volt a járvány. Angliában az általános iskolai tanulók máig rosszabbul teljesítenek matematikában, írásban és olvasásban, mint a bezárások előtti időkben tanult gyerekek. Jelenleg kevesebb, mint a gyerekek háromötöde éri el az elvárt színvonalat az előbb említett területeken. Ennek oka egyértelműen az online oktatás volt, amit az iskola első éveiben szinte lehetetlen ugyan olyan eredménnyel elvégezni, mint a jelenlétit, aminek következményeivel sok gyermeknek kell megküzdenie világszinten.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.