A Covid-19 és a karantén felrúgta az addig megszokott életünket. De milyen hatással volt ez a fajta változás az akkor született gyerekekre? Egy új felmérés szerint lehetnek bizonyos eltérések a pandémia előtt és a közben született kisgyerekek készségei között.
A pandémia ideje alatt született csecsemők bár hasonló viselkedést és fejlődést mutatnak, mint a Covid-19 előtt születettek, egy kivétel mégis van. A kommunikációs készségeik elmaradnak a többi gyermekéhez képest – számolt be róla a The Guardian.
A Royal College of Surgeons in Ireland (RCSI) kutatói a tanulmányukban azt szerették volna megvizsgálni, hogy milyen volt az élete a pandémiában született csecsemőknek, és ez járt-e esetleges következménnyel az egészségük és fejlődésük szempontjából. A tanulmányban a lezárást követő első három hónapban született csecsemőket hasonlították össze a pandémia előtt született ugyanennyi idős babákkal, így összesen 354 család és azok gyermekei vettek részt a vizsgálatban.
A kutatás legérdekesebb eredményeként megállapították, hogy a pandémia alatt született csecsemők kommunikációs pontszáma valamennyivel alacsonyabb a többiekéhez képest. Ezt az is indokolhatja, hogy a karantén alatt az újszülöttek csak nagyon kevés rokonnal vagy családi baráttal érintkezhettek, így feltételezhetően kevesebb szót is hallhattak, mint általában ebben a korban szoktak, így valószínűsíthető tehát, hogy ez okozhatja az eltérést. Viszont fontos kihangsúlyozni, hogy más tulajdonságokban – mint a motoros készségek – nem találtak a teljesítményükben eltérést a járvány előtt született gyerekekéhez képest., és további jó hír, hogy a szülők által kitöltött kérdőívek nem mutattak eltérést a viselkedésében, alvási problémákban, szorongásban vagy szocializációs nehézségekben sem.
Az idősebb gyerekek tudományos teljesítésére viszont annál inkább hatással volt a járvány. Angliában az általános iskolai tanulók máig rosszabbul teljesítenek matematikában, írásban és olvasásban, mint a bezárások előtti időkben tanult gyerekek. Jelenleg kevesebb, mint a gyerekek háromötöde éri el az elvárt színvonalat az előbb említett területeken. Ennek oka egyértelműen az online oktatás volt, amit az iskola első éveiben szinte lehetetlen ugyan olyan eredménnyel elvégezni, mint a jelenlétit, aminek következményeivel sok gyermeknek kell megküzdenie világszinten.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
