Ha jó vagy a zenében jobb lehetsz matekból is? Úgy tűnik, igen

Nem számít újdonságnak az az elmélet, miszerint a zenetanulás képes javítani a matematikai tudásunkat. Ezt viszont most tudományosan is igazolták.

Lezárult egy közel öt évtizeden át tartó kutatás, ami a zenei és a matematikai kompetencia közötti kapcsolatot akarta bizonyítani. Az Educational Studies közzétette elemzését, aminek eredményét a Taylor & Francis kiadóvállalat közölte. Az eredmények szerint a gyerekek bizonyíthatóan jobban teljesítenek a matematikában, amikor a zene kulcsfontosságú része az óráknak.

A tanulmány az 1975-2022 között megjelent kutatásokat összegezte, hogy kiderüljön, fontos-e a zeneoktatás a gyerekeknek ahhoz, hogy jobban tudjanak teljesíteni a matematikában. Azt már a felmérés előtt is tudni lehetett, hogy azok a diákok, akik jók a zenében, jobbak a matematikában is, viszont az nem volt egyértelmű, hogy ha nagyobb hangúlyt fektetnek a zenei képzésre, akkor javulhat-e a diákok matematikai teljesítménye.

A kutatásban összesen 78 ezer óvodás, iskolás és egyetemista vett részt, akiknek a zeneoktatását három kategóriában vizsgálták: hagyományos énekóra, hangszeres oktatás és integrált zene-matematika oktatás, ami a matematikaórába beépített zenét jelenti. Az elemzésből bebizonyosodott, hogy akik zenét tanultak, azoknak javult a teljesítményük a matematikában. A leglátványosabb eredmény abban a képzésben mutatkozott, amiben a matematikát ötvözték a zenével egy óra keretén belül. Ezt követi a hangszeres oktatás hatása és vegül az énekóra.

A felmérésből az is kiderült, hogy ennek a fajta oktatásnak a fiatal korban sokkal nagyobb hatása van, amikor a tanuló még csak az alapokat tanulja. Ez a fajta integrált oktatási módszer ugyanis segít megtanítani a diákoknak az összefüggésekben való gondolkodást, ami nagy segítség lehet a matematika megértésében és tanulásában. Ezen kívül a zene szórakoztató jellege segíthet csökkenteni a matematika óra okozta ellenszenvet is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.