Bár Nyáry Krisztián szerint Magyarországon nincs domináns könyvkiadó, bízik benne, hogy senkinek sem érdeke egy olyan céget, mint a Librit, ideológiai okok miatt megváltoztatni.
Nyáry Krisztián író és a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója a Népszavának adott interjújában beszélt az országban zajló jelenlegi könyvproblémáról, amit a gyermekvédelmi törvény könyvekre vonatkozó szabályozása okoz, melynek következtében, ahogy azt már mi is megírtuk, az LMBTQ tartalmú könyvek csak fóliába csomagolva kerülhetnek a boltok polcaira, és aminek következtében a Lírát 12 millió forintra bírságolták, mert nem fóliáztak be egy homoszexualitást megjelenítő könyvet.
Nyáry az interjúban beszámolt róla, hogy benne is felmerültek aggodalmak a Libri felvásárlása kapcsán, de reméli, hogy a politika nem végez ezen a területen is rombolást. Szerinte nehéz elképzelni, hogy a sikerkönyveket lecseréljék pártpolitikailag fontos, de más téren és érdemben nem értékes könyvekre. Viszont azt aggasztónak találja, hogy a "pedofiltörvény" könyvekre vonatkozó szabályozása még mindig nem lett letisztázva a piaci szereplőkkel.
A jogszabály olyan tágan fogalmaz, hogy a fél szépirodalomra vonatkozik.
– nyilatkozta Nyáry, aki azt hozzátette, hogy a Biblia is tartalmaz homoszexualitást.
A könyvszakma egyébként már többször is megfogalmazta kérdéseit a törvénnyel kapcsolatban, mégsem kaptak rá hasznos válaszokat. Az értelmetlen viták mellett pedig elveszik a figyelem a fő probémáról, a folyamatosan táguló szakadékról, ami a könyveket olvasók és nem olvasók között áll.
Olvasás nélkül olyan alapvető emberi készségek sorvadnak el, mint az empátia, a kreativitás, a kritikus gondolkodás képessége, amik mind-mind társadalmi katasztrófához vezethetnek
- tette hozzá.
A probléma azonban nem csak nálunk van jelen. Ez az erősségű cenzúrázás és betiltás már világtrendnek tekinthető, ilyen mértékűt pedig a 20. század közepe óta nem lehetett tapasztalni. Az ezt támogató politikai mozgalmak az igazgató szerint kultúraellenesek.
Egyelőre nem tudni, tényleg meglépik-e, csak mérlegelik ezt a lehetőséget is. A törvény annyira nem egyértelmű, hogy valahol a büntetési gyakorlatból próbálnak következtetni, hogy mire ugrik a kormányhivatal.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
