Bár Nyáry Krisztián szerint Magyarországon nincs domináns könyvkiadó, bízik benne, hogy senkinek sem érdeke egy olyan céget, mint a Librit, ideológiai okok miatt megváltoztatni.
Nyáry Krisztián író és a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója a Népszavának adott interjújában beszélt az országban zajló jelenlegi könyvproblémáról, amit a gyermekvédelmi törvény könyvekre vonatkozó szabályozása okoz, melynek következtében, ahogy azt már mi is megírtuk, az LMBTQ tartalmú könyvek csak fóliába csomagolva kerülhetnek a boltok polcaira, és aminek következtében a Lírát 12 millió forintra bírságolták, mert nem fóliáztak be egy homoszexualitást megjelenítő könyvet.
Nyáry az interjúban beszámolt róla, hogy benne is felmerültek aggodalmak a Libri felvásárlása kapcsán, de reméli, hogy a politika nem végez ezen a területen is rombolást. Szerinte nehéz elképzelni, hogy a sikerkönyveket lecseréljék pártpolitikailag fontos, de más téren és érdemben nem értékes könyvekre. Viszont azt aggasztónak találja, hogy a "pedofiltörvény" könyvekre vonatkozó szabályozása még mindig nem lett letisztázva a piaci szereplőkkel.
A jogszabály olyan tágan fogalmaz, hogy a fél szépirodalomra vonatkozik.
– nyilatkozta Nyáry, aki azt hozzátette, hogy a Biblia is tartalmaz homoszexualitást.
A könyvszakma egyébként már többször is megfogalmazta kérdéseit a törvénnyel kapcsolatban, mégsem kaptak rá hasznos válaszokat. Az értelmetlen viták mellett pedig elveszik a figyelem a fő probémáról, a folyamatosan táguló szakadékról, ami a könyveket olvasók és nem olvasók között áll.
Olvasás nélkül olyan alapvető emberi készségek sorvadnak el, mint az empátia, a kreativitás, a kritikus gondolkodás képessége, amik mind-mind társadalmi katasztrófához vezethetnek
- tette hozzá.
A probléma azonban nem csak nálunk van jelen. Ez az erősségű cenzúrázás és betiltás már világtrendnek tekinthető, ilyen mértékűt pedig a 20. század közepe óta nem lehetett tapasztalni. Az ezt támogató politikai mozgalmak az igazgató szerint kultúraellenesek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
