Vannak országok, ahol csak 18 éves kortól engedélyezné a többség az éjszakai bulizást, de akadnak európai fesztiválok, amelyeken már 15–16 évesen is részt lehet venni szülői kíséret nélkül. Az Ifjúságkutató Intézet 12 államra kiterjedő, friss közvéleménykutatásában az önálló bulizásról alkotott véleményeket vizsgálta.
A magyarok 40 százaléka csak 18 évesen engedne el bulizni egy fiatalt. Habár a Sziget fesztiválon már 14 évesen is részt lehet venni felnőtt kísérő nélkül, ebben a korban a magyaroknak csupán 3 százaléka hagyna egyedül egy gyermeket az éjszakában. A Sziget mellett más orszégokban is bulizhatnak a gyerekek, például a romániai Untold zenei fesztiválra is 14 éves kortól léphetnek be felnőtt kíséret nélkül a fiatalok, valamint ide sorolható a Colours of Ostrava cseh fesztivál is, amely 15 éveskortól nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt – olvasható az Ifjúságkutató Intézet közleményében.
Összességében a vizsgált 12 országban (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) leggyakrabban (39%) 18 évesen engednék el a fiatalokat éjszaka bulizni. Emellett szintén nagyobb arányban, a megkérdezettek 19 százaléka választotta a 16 éves kort, a 14 év alatti (1%) és a 21 év feletti (2,7%) korosztályokat pedig jellemzően nem választották.
A válaszok az ország alkoholfogyasztási szokásaival is összefüggnek
A bulizásnak általában szerves részét képezi az alkoholizálás, így a válaszokat az is befolyásolhatta, hogy az adott országban milyen a szabályozás: Ausztriában például bort és sört a fiatalok már 16 évesen is vásárolhatnak, erősebb alkoholos italokat pedig 18 éves kortól vehetnek. Az osztrák válaszadók 42 százaléka gondolta úgy, hogy a fiatalokat már 16 évesen el lehet engedni bulizni – vagyis Ausztria az alkoholfogyasztásra vonatkozó szabályozás és az éjszakai élet szempontjából is kitűnik a többi ország közül.
Az anyagi helyzet is befolyásoló tényező, minél jobbnak vélte valaki az anyagi helyzetét, annál valószínűbb volt, hogy alacsonyabb korhatárt jelöl meg.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
