Lemondott Rácz Zsófia, aki még egyetemistaként lett helyettes államtitkár

Indoklás nem volt, csak annyi, hogy „lemondására tekintettel” szűnt meg a jogviszonya.

  • Tornyos Kata

Lemondott miniszteri biztosi pozíciójáról Bódi-Rácz Zsófia. A döntés a szerda este kiadott Magyar Közlönyben szerepel és május 31-e este 11 órától hatályos – írta meg a 24.hu.

Rácz Zsófia 22 évesen, egyetemistaként lett helyettes államtitkár Novák Katalin jelenlegi köztársasági elnök akkori családügyi államtitkár alatt még 2019-ben. Ehhez törvényt is kellett módosítani, mivel korábban jogász vagy közigazgatási végzettség is feltétele volt a helyettes államtitkári poszt betöltésének, de neki akkor még nem volt diplomája.

Tavaly nyáron megszűnt a helyettes államtitkári tisztsége, de rövid időn belül Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter felkérte, hogy legyen miniszteri biztos. Ebben a munkakörben az volt a feladata, hogy járja az országot és gyűjtse be a fiatalok véleményét különböző témákban.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.