A valaha élt legnagyobb termetű erszényes maradványait fedezték fel Ausztráliában

A 3,5 millió évvel ezelőtt élő hatalmas állat akár 250 kilogrammot is nyomhatott.

  • Tornyos Kata

Az Ausztrália középső részén 2017-ben felfedezett maradványokat háromdimenziós képalkotóval elemezték, és egy szerdán közzétett tanulmányban megállapították, hogy az eddig ismertekhez képest új fajról, a valaha élt legnagyobb termetű erszényesről van szó – olvasható az MTI-n.

A Flinders Egyetem kutatói azt feltételezik, hogy az állat legközelebbi mai rokona a vombat lehet. Az őserszényes a 2,5-5,3 millió évvel ezelőtti pliocén korban élt, abban az időszakban, amikor Ausztrália egyre szárazabbá vált és a füves legelők kezdtek egyre elterjedtebbé válni. Itt találtok képet arról, hogy hogyan nézett ki.

A legtöbb ma élő nagytestű növényevő, mint az elefánt vagy az orrszarvú, ujjon járó, vagyis a sarkuk nem éri a földet járás közben. A Diprotodontia rendjébe tartozó állatok, mint a most felfedezett erszényes, viszont talpon járók, azaz - az emberhez hasonlóan - a sarokcsontjuk érintkezik a talajjal járás közben - mondta el Jacob van Zoelen, az új őserszényest bemutató tanulmány egyik szerzője.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.