Igaz, a diákbérlet már most is többe kerül a megyeszékhelyen, mint a fővárosban.
Bár előtte évekig nem változtak az árai, tavaly szeptembertől több lépcsőben kezdték el emelni a szegedi tömegközlekedés árait, jövőre pedig a havi bérlet a Budapestinél is többe kerülhet, írja a Telex. A teljes árú havi bérlet ugyanis 2024-től már 9600 forint lesz a Tisza-parti városban, ami épp egy százassal drágább a magánszemélyeknek 9500 forintba kerülő Budapest-bérletnél (a cégeknek, például áfás számlára megvehető bérlet ennél még ezer forinttal többe kerül).
Ugyanakkor az 5280 forintba kerülő diákbérlet Szegeden már most is drágább, mint Budapesten, ahol 3450 forintba kerül mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban tanulóknak. Ez is drágulni fog Szegeden, 5800 forintra, ami jelentősen drágább más vidéki településekhez képest is. Az emelést más településekhez hasonlóan azzal indokolták, hogy a rendkívül magas infláció mellett a város az állami hozzájárulást a nyugdíjas- és diákkedvezmények után már meg sem kapja, ráadásul az utasszám is csökkent. Az önkormányzati Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) szerint a városban két év alatt a tömegközlekedés finanszírozási igénye 4-ről 7,3 milliárd forintra emelkedett, ezért is van szükség a drágításokra.
Így jövőre az elővételes jegy már 470 forint lesz (ez Budapesten 350), a járművön megvett pedig már 650 (ami a fővárosban 450). Az SZKT szerint Szegedet egyébként méreteit és hálózatát tekintve Miskolccal és Debrecennel érdemes összehasonlítani, melyekhez képest a szegedi tarifák nem tekinthetők kiugrónak, a 24 és 72 órás szegedi jegyek pedig a legolcsóbbak között vannak. Ráadásul ezeknél mintegy 20 százalékkal nagyobb a sínhálózat duplaannyi megállóval és nem álltak le sem a villamosok, sem a trolibuszok az energiaárak miatt. A fenntartási költségekből Szegeden arányaiban többet fizet az önkormányzat, mint Debrecenben, a parkolási díjak bevételét is a helyi közlekedésre költik. Melyeket szintén lépcsőzetesen emeltek, illetve eddig ingyenes területeken is fizetni kell majd a várakozásért.
A hajdú-bihari megyeszékhelyen egyébként a helyi közlekedési cég három éve emelt az árakon legutóbb, amit a város fideszes polgármestere is az inflációval, az energiaárakkal és a gyakorlatilag nulla állami kompenzációval indokolt. Papp László szerint a budapesti közlekedés 12 milliárd forint költségvetési támogatást kap, ezért lehet – a nagyságrendekkel nagyobb járathálózat mellett is – olcsóbb ott a bérlet, mint a támogatás nélkül maradt vidéki városokban.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
