Jövőre drágább lesz a szegedi tömegközlekedési bérlet, mint a budapesti

Igaz, a diákbérlet már most is többe kerül a megyeszékhelyen, mint a fővárosban.

  • Eduline

Bár előtte évekig nem változtak az árai, tavaly szeptembertől több lépcsőben kezdték el emelni a szegedi tömegközlekedés árait, jövőre pedig a havi bérlet a Budapestinél is többe kerülhet, írja a Telex. A teljes árú havi bérlet ugyanis 2024-től már 9600 forint lesz a Tisza-parti városban, ami épp egy százassal drágább a magánszemélyeknek 9500 forintba kerülő Budapest-bérletnél (a cégeknek, például áfás számlára megvehető bérlet ennél még ezer forinttal többe kerül).

Ugyanakkor az 5280 forintba kerülő diákbérlet Szegeden már most is drágább, mint Budapesten, ahol 3450 forintba kerül mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban tanulóknak. Ez is drágulni fog Szegeden, 5800 forintra, ami jelentősen drágább más vidéki településekhez képest is. Az emelést más településekhez hasonlóan azzal indokolták, hogy a rendkívül magas infláció mellett a város az állami hozzájárulást a nyugdíjas- és diákkedvezmények után már meg sem kapja, ráadásul az utasszám is csökkent. Az önkormányzati Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) szerint a városban két év alatt a tömegközlekedés finanszírozási igénye 4-ről 7,3 milliárd forintra emelkedett, ezért is van szükség a drágításokra.

Így jövőre az elővételes jegy már 470 forint lesz (ez Budapesten 350), a járművön megvett pedig már 650 (ami a fővárosban 450). Az SZKT szerint Szegedet egyébként méreteit és hálózatát tekintve Miskolccal és Debrecennel érdemes összehasonlítani, melyekhez képest a szegedi tarifák nem tekinthetők kiugrónak, a 24 és 72 órás szegedi jegyek pedig a legolcsóbbak között vannak. Ráadásul ezeknél mintegy 20 százalékkal nagyobb a sínhálózat duplaannyi megállóval és nem álltak le sem a villamosok, sem a trolibuszok az energiaárak miatt. A fenntartási költségekből Szegeden arányaiban többet fizet az önkormányzat, mint Debrecenben, a parkolási díjak bevételét is a helyi közlekedésre költik. Melyeket szintén lépcsőzetesen emeltek, illetve eddig ingyenes területeken is fizetni kell majd a várakozásért.

A hajdú-bihari megyeszékhelyen egyébként a helyi közlekedési cég három éve emelt az árakon legutóbb, amit a város fideszes polgármestere is az inflációval, az energiaárakkal és a gyakorlatilag nulla állami kompenzációval indokolt. Papp László szerint a budapesti közlekedés 12 milliárd forint költségvetési támogatást kap, ezért lehet – a nagyságrendekkel nagyobb járathálózat mellett is – olcsóbb ott a bérlet, mint a támogatás nélkül maradt vidéki városokban.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.