Március utolsó vasárnapján újra át kell állítani az órákat – kezdődik a nyári időszámítás.
A 2023-as tavaszi óraátállítás március 26-án lesz – hajnal 2-kor 3 órára kell átállítani az órákat. A nyári időszámítás egészen október 29-ig tart majd.
A nyári időszámítás több mint százéves, az első világháború idején vezették be többek között az Osztrák-Magyar Monarchia területén, az Európai Unió pedig 1996-ban egységesítette - akkor került át a téli időszámítás kezdete az addigi szeptemberi dátumról október utolsó vasárnapjára.
1916 óta egyébként volt olyan időszak, amikor beszüntették az óraátállítást, és volt, amikor - a várható energiaspórolás jegyében - újra bevezették a nyári időszámítást. A legtöbb európai országban a hatvanas és a nyolcvanas évek között álltak át a mai rendszerre. Több ország azóta megszüntette az óraátállítást, ezek közé tartozik például Oroszország és Fehéroroszország, de az amerikai államok közül Hawaii például soha nem is alkalmazta a nyári időszámítást.
A 2022/2023-as tanév második félévének legfontosabb dátumait itt nézhetitek meg:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
