Az 1995 után született hallgatók nehezebben dolgozzák fel az egyetemmel járó stresszt, mint az idősebbek. Erre pedig a felsőoktatási intézményeknek is fel kell készülniük – derült ki egy friss kutatásból.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói 2004 és 2020 között végeztek kutatást, ebben az 1981 és 1995 között, valamint az 1995 és 2012 között született hallgatókra fókuszáltak. Összesen 4731 elsőévest kérdeztek meg az ország különböző felsőoktatási intézményeiből.
Abból indultak ki, hogy az egyetemisták bőven küzdenek kihívásokkal, például időhiánnyal, túlterheltséggel, egy részük a tökéletesre törekvéssel. Ezek stresszforrások, amelyek gyakran a tanulást is gátolja. Az ELTE PPK kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a hallgatók mennyire tudnak megküzdeni ezekkel a nehézségekkel.
A résztvevők a szemeszter elején egy ún. pszichológiai immunkompetencia kérdőívet töltöttek ki. „A teszt által mért pszichológiai immunitást olyan személyiségtényezők befolyásolják, amelyek lehetővé teszik a feszültség és stresszhatások eredményes leküzdését. Ilyenek például a pozitív gondolkodás, az öntisztelet, a rugalmasság, a leleményesség vagy az ingerlékenység kontroll. Az erősebb pszichológiai immunkompetenciával rendelkezők kreatívabban és rugalmasabban kezelik a kihívásokat, leggyakrabban úgy, hogy más, új értelmet adnak nekik” – olvasható az egyetem oldalán.
A két csoport – az 1981 és 1995 között Y, valamint az 1995 és 2012 között született Z generáció – válaszainak elemzése után a kutatók arra jutottak, hogy erős bennük a tudás iránti vágy, az Y-hoz hasonlóan a Z generáció is nagyon kíváncsi, de kevésbé kitartó. „Ennek egyik oka az lehet, hogy a számítógép előtt nőttek fel, és hozzászoktak az azonnali válaszokhoz. Emellett rengeteg információt kellene feldolgozniuk, túl sok kitűzött cél, lehetőség áll előttük, ezért nehezebben köteleződnek el. Ha valami nem megy nekik, akkor könnyebben váltanak” – idézték Takács Ritát, a Frontiers in Psychology szaklapban megjelent tanulmány első szerzőjét.
Az eredmények szerint a 2013 után egyetemet kezdőknek fejlődniük kell abban, hogy kontrollálni tudják az érzéseiket stresszes helyzetekben, mert kevésbé ellenállóak a kihívásokkal szemben, mint az idősebbek. „Tehát nagyobb problémát okoz számukra, hogy a negatív érzéseket konstruktív válaszokká alakítsák, és ez a társas kapcsolataikra is kihat. Esetükben elsősorban az alkalmazkodási képesség fejlesztésére lenne szükség” – hívják fel a figyelmet a kutatók.A több évtizeden átívelő kutatás konklúziója, hogy a hallgatók pszichés ellenálló képessége az évek során csökken, ezért szükség van olyan módszerekre, amelyek támogatják az önszabályozási képességeiket, és segítik a stressz negatív hatásainak kiküszöbölését.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
