Ennyiért iratkozhattok be a legnépszerűbb budapesti és vidéki könyvtárakba

Könnyen elvonják a figyelmedet a zajok tanulás közben? Előfordul, hogy mással kezdesz el foglalkozni, miközben a tananyag megértésére kellene koncentrálnod? Esetleg kollégiumban vagy albérletben az állandó társaság tereli el gyakran a figyelmedet? Ilyen esetekben jelentheti a béke szigetét egy könyvtár, ahol maga a környezet, a csend és persze a helyben lévő szakirodalom is segít, hogy koncentráltabban a tanulásra fókuszálhass. Mutatjuk, mennyiért iratkozhattok be a könyvtárakba a nagy egyetemvárosokban.

  • Kazinczy Bálint

Budapesten az egyik legnépszerűbb a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete, nem messze a Kálvin tértől. Az olvasójegy egy évre 6600 forintba, fél évre pedig 4600 forintba kerül, de válthattok olyat is, amellyel bármelyik tagkönyvtárból kölcsönözhettek - ez a típusú olvasójegy egy évre 9500, hat hónapra pedig 6600 forintba kerül.

Van lehetőség egyszerű regisztrációra is, amely csak 200 forint egy évre, ekkor azonban kölcsönözni nem lehet, és az előfizetett adatbázisokhoz sem férhettek hozzá. A regisztráció azoknak ajánlott, akik olvasni, tanulni járnak be a könyvtárba.

A Budavári Palotában működik az Országos Széchényi Könyvtár. A hatalmas választék és a tágas olvasóterek miatt is érdemes ezt választani. Diákoknak fél évre 2000, egész évre pedig 3500 forint a beiratkozási díj.

A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárba az ottani hallgatók ingyenesen iratkozhatnak be, és ezzel teljes körű hozzáférést kapnak a könyvtár szolgáltatásaihoz. Az olvasók egy tanévre válthatnak tagságot. A máshonnan érkező hallgatók, valamint a nyugdíjasok, pedagógusok 500 forintért, mindenki más 1000 forintért válhat taggá.

A szegedi hallgatók körében a legismertebb a József Attila Tanulmányi és Információs Központ, közismert nevén TIK. Itt működik a Klebelsberg Könyvtár. A Szegedi Tudományegyetem hallgatói egész évben ingyenesen használhatják a könyvtárat. Kedvezményt kaphatnak például a diákok és pedagógusok, akik egy tanévre 1500 forintért, míg fél évre 1000 forintért iratkozhatnak be.

A pécsi Csorba Győző Könyvtárban (Tudásközpont) hangoskönyvterminálról, tematikus sarkok is van, ráadásul az épület akadálymentes. Sőt, tartós betegség esetén a kért könyveket házhoz is viszik. Az épület szeptember 5-től hétköznaponként várhatóan 8-20 óra között tart nyitva.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.