Érdekes programba kezdett tizennégy brit iskola: heti öt órával meghosszabbítják a tanítási időt, a diákok művészeti, zenei vagy sportfoglalkozásokon vehetnek részt.
A kísérleti program januárban kezdődik majd, és tíz héten át tart – írja a BBC. Az ötletgazdák szerint a járvány miatt a diákok nagyon kevés művészeti, sport- és más foglalkozáson vehettek részt az elmúlt hónapokban, ezeket most lehet pótolni.
Az plusz órákon így aztán nem tanulnak majd a gyerekek, hanem különböző szakkörökön vehetnek részt, DJ klubot, főzőszakkört és könyvklubot is szerveznek.
A legtöbb iskolásnak nagyon tetszik az ötlet, örülnek, hogy több időt tölthetnek a barátaikkal, és új dolgokat tanulhatnak. Persze vannak olyanok is, akik attól tartanak, a hosszú nap végére a szokásosnál is fáradtabbak lesznek majd.
A szülők és a pedagógusok kevésbé lekesek, többek szerint az általános iskolásokat kimeríti majd a sűrű időbeosztás, a tanároknak pedig nem lesz elegendő idejük felkészülni a tanórákra. Szakszervezetek szerint az új rendelkezés csak plusz nyomást helyez az intézményekre, az iskolaidő meghosszabbítása helyett a kötelező órák minőségének javítását javasolják.
Az iskolai munkanapok meghosszabbításával párhuzamosan előkerült a nyári szünet lerövidítésének ötlete is, egyes szakértők szerint a jelenlegi, hathetes nyári szünet a hátrányos helyzetű diákok lemaradását erősíti.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
