Ezek az afgán lányok nem félnek, visszatértek az iskolába

Néhány afgán tartományban újra iskolába járnak a lányok, családjuk azonban aggódik a visszatérésük miatt. Ráadásul a pedagógusok helyzete sem könnyű, vannak, akik fizetés nélkül vállalták a diákok tanítását.

  • Bezzeg Hanna

Bár az augusztusi hatalomátvételkor a tálibok oktatást ígértek a nőknek is, egészen szeptember közepéig úgy tűnt, az afgán lányok többsége lemondhat az iskoláról, csak a fiúk térhettek vissza az intézményekbe, és alig néhány magánegyetem nyitotta meg kapuit.

Október közepén azonban több északi tartományban folytathatták a tanulást a lányok, a napokban pedig már Közép-Afganisztán egyes területein is folytatódik az oktatás. A családoknak és lányoknak vegyesek az érzelmeik: míg egyesek örülnek, mások úgy vélik, felesleges időt pazarolniuk a tanulásra, hiszen a tálibok uralta Afganisztánban a nőknek kevés esélyük lesz a munkavállalásra.

A BBC videójában egy afgán fizikatanárnő arról számol be, hogy a 16-17 éves lányok tanítását két hete kezdte újra Közép-Afganisztán Bamiyan városának egyik iskolájában - korábban csak a fiatalabb tanulók jártak iskolába. Elmondása szerint a tálibok nem avatkoztak bele az oktatásba, nem tiltották el őket a tanítástól. Az oktató fizetést azonban nem kap, a nemzetközi támogatásokat ugyanis befagyasztották a tálibok augusztusi hatalomátvételekor - a pedagógus azt mondja, azért vállalja így is a munkát, mert aggódik a lányok jövője miatt.

 

 

 

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.