Néhány afgán tartományban újra iskolába járnak a lányok, családjuk azonban aggódik a visszatérésük miatt. Ráadásul a pedagógusok helyzete sem könnyű, vannak, akik fizetés nélkül vállalták a diákok tanítását.
Bár az augusztusi hatalomátvételkor a tálibok oktatást ígértek a nőknek is, egészen szeptember közepéig úgy tűnt, az afgán lányok többsége lemondhat az iskoláról, csak a fiúk térhettek vissza az intézményekbe, és alig néhány magánegyetem nyitotta meg kapuit.
Október közepén azonban több északi tartományban folytathatták a tanulást a lányok, a napokban pedig már Közép-Afganisztán egyes területein is folytatódik az oktatás. A családoknak és lányoknak vegyesek az érzelmeik: míg egyesek örülnek, mások úgy vélik, felesleges időt pazarolniuk a tanulásra, hiszen a tálibok uralta Afganisztánban a nőknek kevés esélyük lesz a munkavállalásra.
A BBC videójában egy afgán fizikatanárnő arról számol be, hogy a 16-17 éves lányok tanítását két hete kezdte újra Közép-Afganisztán Bamiyan városának egyik iskolájában - korábban csak a fiatalabb tanulók jártak iskolába. Elmondása szerint a tálibok nem avatkoztak bele az oktatásba, nem tiltották el őket a tanítástól. Az oktató fizetést azonban nem kap, a nemzetközi támogatásokat ugyanis befagyasztották a tálibok augusztusi hatalomátvételekor - a pedagógus azt mondja, azért vállalja így is a munkát, mert aggódik a lányok jövője miatt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
