Teljes titokban működtetik tovább Afganisztánban a nőknek indított programozóiskolát

Több mint háromszáz afgán lány végezte el az elmúlt években a női jogi aktivistaként is ismert Fereshteh Forough által alapított programozóiskolát, amelynek működése a tálibok augusztusi hatalomátvétele után veszélybe került. Most titokban működtetik az iskolát, az alapító azt mondja, őket a tálibok sem állíthatják meg.

  • Bezzeg Hanna

Fereshteh Forough alapította az első afgán, kizárólag lányokat képző programozóiskolát, ahol már háromszázötven lány végzett. Forough menekültként Iránban, afgán szülők gyermekeként született. Iránban végezte el a középiskolát, majd a tálibok 2001-es bukása után egy évvel költözött Afganisztánba. Informatikusként végzett, mesterdiplomáját a Berlini Műszaki Egyetemen szerezte.

Egyedülálló a képzés, pláne Afganisztánban: a „Code to Inspire” képzéstől az afgán lányok nemcsak szakmai tudást, de munkalehetőséget és a jobb élet reményét is kapták, többen családfenntartóvá váltak.

Az tálibok augusztusi hatalomátvétele után ez mind veszélybe került: az iskola diákjai közül többen munka és étel nélkül maradtak, kilátástalan jövővel néznek szembe. Forough – aki a női jogok aktivistájaként is ismert – azonban továbbra is működteti az iskolát, titokban, a tálibok tudta nélkül. A „Code to Inspire” jelenleg teljesen online működik, és biztonsági okokból a tanulók kiléte is rejtve marad.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.