Erről minden diáknak tanulnia kellene, mégis csak minden második ország tantervébe került be a téma

Az UNESCO szerint a pedagógusok bizonytalannak érzik magukat a témában, ráadásul közel egyharmaduk semmilyen képzésen nem hallott a klímaváltozásról.

  • Bezzeg Hanna

Száz országból ötvenhárom nemzeti tantervbe került be a klímaváltozás témája, de a legtöbb esetben csak felületesen tanítják - írja a DownToEarth.

A megkérdezett tanárok több mint 60 százaléka nem érzi magát elég kompetensnek a témában, 70 százalékuk pedig nem tudja, hogyan kellene tanítani a diákokat erről a globális jelenségről.

"A klímakrízis már nem a távoli jövő fenyegetése, hanem a globális valóság. Minden diáknak meg kell értenie a klímaváltozást, és ösztönözni kell őket arra, hogy vegyék ki a részüket a probléma megoldásából. A tanároknak pedig meg kell adni a szükséges tudást ahhoz, hogy oktathassanak a témáról"

- foglalja össze az UNESCO főigazgatója, aki felszólította az érintett államokat, hogy mihamarabb ültessék a nemzeti tantervbe a klímaváltozás témáját.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István