Néhány afgán tartományban újra járhatnak középiskolába a lányok, de így is teljes a bizonytalanság

Afganisztán néhány északi tartományában újra járhatnak középiskolákban lányok, a hír azonban öröm helyett inkább aggodalommal tölti el a helyieket.

  • Bezzeg Hanna

A tálibok augusztusi hatalomátvételekor ígéretet tettek, hogy a nők számára is biztosítják majd oktatást, ám egészen szeptemberig közepéig semmi nem történ. A magánegyetemek – szigorú szabályokkal – megnyitották a kapuikat a női hallgatók előtt is.

A fiúk szeptember közepe óta járhatnak iskolába, és a férfi pedagógusok is visszatérhettek a katedrára, a lányok és a női tanárok helyzete azonban egészen bizonytalan.

Néhány héttel ezelőtt azonban néhány északi afgán tartományban engedélyezték az iskolába járást a lányoknak. Afganisztán ezen területein a nők korábban is jelentősebb szerepet játszottak, mint a többi országrészben, így nem meglepő a döntés – sok szülő és tanár azonban kétségekkel fogadta a tálib lépést, és a diáklányoknak is vegyesek az érzelmeik - írja a The New York Times.

Egyeseket örömmel tölt el a tanulás lehetőségem a 18 éves Hadia például úgy fogalmazott a lapnak: „nem tudom, mi történik majd a tálibokkal, de nekünk tanulnunk kell. Jelenleg ez minden, amink van.” Mások kilátástalanabbnak látják a helyzetet. „Mi értelme az iskolának, ha dolgozni nem lesz lehetőségünk?”  - teszi fel a kérdést a 21 éves Anosha, aki középiskolásként mérnöki pályára készült, a tálibok hatalomátvétele óta azonban el sem meri hagyni az otthonát.

„Ha a lányom nem mehet majd egyetemre, teljesen össze fog törni.”

– magyarázta az egyik édesanya. Néhány szülő olyannyira aggódik a körülmények miatt (már az iskolába jutás sem egyszerű, ugyanis az utcákon fegyveres tálibok sorakoznak), hogy egyáltalán nem meri iskolába küldeni lányait. Mások egyáltalán nem látják értelmét annak, hogy a lányok iskolába járjanak: az osztályok szétválasztása és a tanárhiány ugyanis teljesen ellehetetleníti a lányok továbbtanulási lehetőségeit, ráadásul az is kérdés, hogy az iskola elvégzése után egyáltalán munkába állhatnak-e.

Nemzetközi emberi jogi csoportok több alkalommal rávilágítottak, hogy az oktatáshoz való jog az alapvető emberi jogok egyike. A tálibok oktatásért felelős vezetője az emberi jogi szervezetek felszólalásaira reagálva közölte, hamarosan a többi tartományban is megnyitják az iskolákat a lányok számára, majd egy kis szünetet tartva azt kérdezte,

„Miért érdeklik a nyugatot ennyire a nők? Ha a világ azt gondolja, hogy az afgán nőknek ugyanolyannak kell lenniük, mint a nyugati nőknek, akkor csak álmodnak”

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.