Három érmet nyert a magyar csapat az 55. nemzetközi Mengyelejev-diákolimpián

A versenyt a koronavírus-járvány miatt ismét online tartották

  • Eduline/MTI

A megmérettetésre Magyarország ebben az évben 6 diákot nevezhetett be, közülük ezüstérmet kapott Benkő Dávid (Fővárosi Fazekas Mihály Gimnázium). Bronzérmet szerzett Saracco Lucio (ELTE Apáczai Csere János Gimnázium) és Babcsányi István (Fővárosi Fazekas Mihály Gimnázium). Simon Vivien (ELTE Apáczai Csere János Gimnázium), Sajósi Benedek (ELTE Apáczai Csere János Gimnázium), és Farkas Izabella (Fővárosi Fazekas Mihály Gimnázium) dicséretet kapott.

A tervezett budapesti helyszín helyett a tavalyihoz hasonlóan ismét személyes találkozás nélkül, csak a kamerák előtt tehette próbára kémiatudását 28 ország 145 középiskolás diákja a nemzetközi kémiaversenyen - közölte Magyarfalvi Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karának adjunktusa.

Az elméleti feladatsorokat mindenki hazájában, videofelügyelet mellett írta meg angolul, a javítást a feladatszerzőkkel videokapcsolaton át szintén angolul vitatták meg a versenyzők. A nyitó és díjkiosztó ünnepséget is interneten követték a résztvevők.

A versenyt jövő tavaszra ismét Budapestre tervezik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.