A tanév vége után közvetlenül még alig, de ettől a hónaptól már fokozatosan beindul a nyári táboroztatás.
Bár a júniusi táborokra még kevesen jelentkeztek, a júliusi-augusztusi időpontok majdnem mind beteltek - mondta el Tóth Béla, a Táborfigyelő portál ügyvezetője az Eduline-nak. "Arra számítottunk, hogy már júniusban tele lesznek a napközis és ottalvós táborok, de a szülők kezdetben óvatosabbak voltak. Ahogyan azonban fokozatosan jöttek a veszélyhelyzethez kapcsolódó enyhítések, a szülők bizalma is egyre nagyobb lett, ez pedig a jelentkezéseknél is folyamatos megugrásokat eredményezett" - tette hozzá.
Kitolódott a jelentkezés
Ahogyan azt Tóth Béla elmondta, június közepére már le szoktak csökkenni a táboros jelentkezések - addigra mindenki le szokta foglalni a helyét -, de idén, mivel csak májusban derült ki, hogy egyáltalán lehet majd táborokat tartani, még most is tartott a jelentkezési hullám.
Tízezer 14 éven aluli budapesti gyerek kap egyenként tízezer forintot táboroztatási támogatásként a fővárostól - ezt Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be tegnap. Tóth Béla szerint ez az intézkedés hatalmas pluszt jelent nemcsak a gyerekeknek és családjaiknak, de a táboroztatóknak is.
Idén először szerveznek minimalista táborokat is a vírus miatt kialakult helyzetre reagálva - ezekben kevésbé kötlséges programok - például állatkert helyett sorverseny - adják a tábori élményt, és 27 ezer forint alatti áron érhetők el. Egy biztos, a gyerekenek három hónap "bezártság" után szüksége van a táborokra - tette hozzá Tóth Béla.
Tízezres támogatást kapnak a nyári táborozáshoz a budapesti szülők
Tízezer budapesti 14 éven aluli gyereknek egyenként tízezer forintot ad táboroztatási támogatásként a főváros, jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
