Több mint százezer forintot is elköltenek a szülők a ballagásra

Mélyen a zsebükbe nyúlnak a szülők, egy ballagás költségei akár százezer forint fölé is rúghatnak.

  • Eduline

Negyvennél biztos tartunk - mondta egy szülő a Tények műsorában, ahol annak jártak utána, pontosan mire és mennyit költenek a szülők gyerekük ballagására.

Kiderült, akár százezer forintot is elkölthet egy-egy család a ballagásra. A költségek között szerepel a tabló, a meghívó, a csokor, a bankett és a családi ebéd, valamint az ezeken felüli plusz ajándékok, amelyeket általában adni szoktak a ballagó diákoknak. 

A népszerű héliumos lufik 1700 forinttól indulnak egészen a több tízezres tételig, az átlag pedig húszezer forint - ennyit költ lufira egy vásárló a megkérdezettek szerint. A virágoknál a lélektani határ 3500-5000 forint körül van, ehhez még pluszban jöhet a 600-1000 forint körüli szalag is - mondták. A legtöbbet a családi ebéd jelenti, 50 ezer forint körül számolnak egy ballagási ebéddel, vacsorával.

Ezek a végzősök nem kérnek virágot a ballagásra, inkább fogyatékossággal élő fiatalokon segítenek

Eddig huszonhét középiskola végzősei csatlakoztak az idei KézenFogva Ballagunk akcióhoz - a diákok arra kérik családtagjakat és barátaikat, hogy egy-egy virágszál vagy csokor árát jótékony célra fordítsák. Tavaly hárommillió forintot gyűlt össze, ebből az összegből fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű fiataloknak segített megfelelő munkahelyet találni a kezdeményezést elindító alapítvány.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.