Több mint százezer forintot is elköltenek a szülők a ballagásra

Mélyen a zsebükbe nyúlnak a szülők, egy ballagás költségei akár százezer forint fölé is rúghatnak.

  • Eduline

Negyvennél biztos tartunk - mondta egy szülő a Tények műsorában, ahol annak jártak utána, pontosan mire és mennyit költenek a szülők gyerekük ballagására.

Kiderült, akár százezer forintot is elkölthet egy-egy család a ballagásra. A költségek között szerepel a tabló, a meghívó, a csokor, a bankett és a családi ebéd, valamint az ezeken felüli plusz ajándékok, amelyeket általában adni szoktak a ballagó diákoknak. 

A népszerű héliumos lufik 1700 forinttól indulnak egészen a több tízezres tételig, az átlag pedig húszezer forint - ennyit költ lufira egy vásárló a megkérdezettek szerint. A virágoknál a lélektani határ 3500-5000 forint körül van, ehhez még pluszban jöhet a 600-1000 forint körüli szalag is - mondták. A legtöbbet a családi ebéd jelenti, 50 ezer forint körül számolnak egy ballagási ebéddel, vacsorával.

Ezek a végzősök nem kérnek virágot a ballagásra, inkább fogyatékossággal élő fiatalokon segítenek

Eddig huszonhét középiskola végzősei csatlakoztak az idei KézenFogva Ballagunk akcióhoz - a diákok arra kérik családtagjakat és barátaikat, hogy egy-egy virágszál vagy csokor árát jótékony célra fordítsák. Tavaly hárommillió forintot gyűlt össze, ebből az összegből fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű fiataloknak segített megfelelő munkahelyet találni a kezdeményezést elindító alapítvány.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.