Ilyen volt augusztus 20. régen: retró fotókon az államalapítás ünnepe

Kíváncsiak vagytok, hogyan ünnepelték augusztus 20-át a harmincas, negyvenes vagy éppen az ötvenes években? Most régi fotókkal idézzük fel az államalapítás ünnepének elmúlt évtizedeit.

Ma ünnepeljük az államalapítást, Budapesten pedig egész nap programokkal várnak benneteket. A rendezvények reggel 8 órakor a Kossuth téri zászlófelvonással és tisztavatással kezdődnek, ezt katonai és légi parádé követi. A Várkert előtti rakparton az Ízek utcája, a Városligetben honvédségi programok, a budai Várban pedig a Mesterségek ünnepe várja az érdeklődőket. Ha a Parlamentet is megnéznétek, augusztus 20. és 22. között díjmentesen, előzetes regisztráció nélkül látogathatjátok.

A Szent István-bazilikánál az ünnepi szentmisét követően 19 órakor indul a Szent Jobb-körmenet. Az esti program 21 órakor egy félórás audiovizuális show-val folytatódik, amelynek részeként a korábbiaknál rövidebb, tízperces tűzijátékot tartanak.

De hogyan ünnepelték augusztus 20-át régen?

Az augusztus 20-i ünnepségek évtizedek óta az ország legfontosabb rendezvényei közé tartoznak, a programok és az ünneplés módja azonban sokat változott az évek során. Az idei államalapítás ünnepe apropóján archív fotókon mutatjuk meg, milyen volt augusztus 20. régen, és hogyan ünnepeltek az ország különböző pontjain; kattintsatok a galériára a felvételekért!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.