Újra kellett éleszteni egy 7 éves magyar kislányt egy osztrák strandon
A szülők felügyelet nélkül hagyták a 7 éves kislányt a medencében Walgaubadban, mikor megtörtént a baj.
A gyerek életét már nem lehetett megmenteni.
A Fővárosi Főügyészég vádirata szerint a 34 éves Magyarországon élő iráni nő a kisfiával 2024. június 8-án ment el egy budapesti strandra, ahol találkozott a barátnőjével és annak kisfiával.
A plédjeiket a kültéri medencéktől messzebb, egy füves részen rakták le, ahol a nap nagy részében beszélgettek. Közben a gyerekek több alkalommal is tőlük messzebb felügyelet nélkül játszottak a babamedencében és a strandmedence környékén.
Délután az 5 éves kisfiú egyedül beugrott a strandmedencébe egy felfújható strandlabdával a kezében, ami azonnal kifordult alóla, így a gyerek hiába kapálózott, elmerült a vízben.
A medencénél ekkor egy 20 és egy 22 éves testvérpár volt az úszómester. Mivel félig háttal voltak a medencének, nem vették észre, hogy a gyerek fuldoklik a vízben. A kisfiút végül az egyik fürdőző szúrta ki, szólt a 20 éves úszómesternek, aki ezután megpróbálta újraéleszteni a gyereket.
Bár a kisfiú keringését a mentőknek sikerült újraindítani, de a gyerek életét nem lehetett megmenteni, mert olyan súlyos agykárosodást szenvedett.
A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint az anya ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, míg a két úszómesterrel szemben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt nyújtotta be vádiratát.
A főügyészség ezen kívül indítványozta, hogy a bíróság a vádlottakat ítélje végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, az úszómestereket pedig tiltsa el foglalkozásuktól.
A szülők felügyelet nélkül hagyták a 7 éves kislányt a medencében Walgaubadban, mikor megtörtént a baj.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).