Újra kellett éleszteni egy 7 éves magyar kislányt egy osztrák strandon
A szülők felügyelet nélkül hagyták a 7 éves kislányt a medencében Walgaubadban, mikor megtörtént a baj.
A gyerek életét már nem lehetett megmenteni.
A Fővárosi Főügyészég vádirata szerint a 34 éves Magyarországon élő iráni nő a kisfiával 2024. június 8-án ment el egy budapesti strandra, ahol találkozott a barátnőjével és annak kisfiával.
A plédjeiket a kültéri medencéktől messzebb, egy füves részen rakták le, ahol a nap nagy részében beszélgettek. Közben a gyerekek több alkalommal is tőlük messzebb felügyelet nélkül játszottak a babamedencében és a strandmedence környékén.
Délután az 5 éves kisfiú egyedül beugrott a strandmedencébe egy felfújható strandlabdával a kezében, ami azonnal kifordult alóla, így a gyerek hiába kapálózott, elmerült a vízben.
A medencénél ekkor egy 20 és egy 22 éves testvérpár volt az úszómester. Mivel félig háttal voltak a medencének, nem vették észre, hogy a gyerek fuldoklik a vízben. A kisfiút végül az egyik fürdőző szúrta ki, szólt a 20 éves úszómesternek, aki ezután megpróbálta újraéleszteni a gyereket.
Bár a kisfiú keringését a mentőknek sikerült újraindítani, de a gyerek életét nem lehetett megmenteni, mert olyan súlyos agykárosodást szenvedett.
A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint az anya ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, míg a két úszómesterrel szemben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt nyújtotta be vádiratát.
A főügyészség ezen kívül indítványozta, hogy a bíróság a vádlottakat ítélje végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, az úszómestereket pedig tiltsa el foglalkozásuktól.
A szülők felügyelet nélkül hagyták a 7 éves kislányt a medencében Walgaubadban, mikor megtörtént a baj.
Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.