Ezekben a budapesti kerületekben lehet a legnagyobb sor a mai napon: több mint 9000-en jelentkeztek át

Budapesten minden korábbinál több átjelentkező szavazó jelenhet meg a mai napon, ami több kerületben is komoly sorokat okozhat – különösen ott, ahol sok az egyetemi kollégium és a vidékről felköltöző hallgató. A friss adatok szerint a XI., XIII. és XIV. kerület lehet a leginkább érintett, ahol több ezer átjelentkező koncentrálódik egy-egy szavazókörben.

A Nemzeti Választási Iroda hétfőn közölt adatai alapján idén különösen sokan döntöttek úgy, hogy nem a lakóhelyükön szavaznak. Országosan több mint 224 ezren jelentkeztek át másik településre, közülük pedig nagyjából 90 ezren Budapesten szavaznának átjelentkezéssel. Ez jelentős növekedés a 2022-es adatokhoz képest, amikor körülbelül 61 ezer ilyen szavazó volt a fővárosban.

A számok alapján néhány budapesti kerületnek különösen fel kell készülnie a megnövekedett forgalomra. A legtöbb átjelentkező:

  • XI. kerület: 9530 fő
  • XIII. kerület (12. választókerület): 9163 fő
  • XIV. kerület: 7861 fő

A lista középmezőnyében is több ezer fős számok szerepelnek:

  • IX. kerület: 6189 fő
  • III. kerület: 5546 fő
  • VIII. kerület: 5093 fő
  • IV. kerület: 4445 fő
  • X. kerület: 4523 fő

A legkevesebb átjelentkező a XXIII. kerületben van, ott mindössze 668-an szavaznának nem a lakcímük szerint.

A kiugró számok mögött több tényező is állhat, de az egyik legfontosabb, hogy ezekben a kerületekben sok a egyetemista és kollégista. A XI. kerületben, vagyis Újbudán található az egyik legnagyobb egyetemi központ: itt működnek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nagy kollégiumai (például a Schönherz és a Kármán Tódor), de az Eötvös Loránd Tudományegyetem is több kollégiumot üzemeltet a környéken. Ez a koncentráció azt jelenti, hogy több ezer vidéki hallgató él itt életvitelszerűen, akik közül sokan nem ide vannak bejelentve.

A XIII. kerületben ugyan kevesebb nagy egyetemi campus található, de több kisebb kollégium és diákszállás is működik, ráadásul a városrész közel van több nagy egyetemhez – például az ELTE és a BME épületeihez –, így szintén sok diák választja lakóhelyéül.

Hasonló a helyzet a XIV. kerületben, Zuglóban is, ahol a Budapesti Gazdasági Egyetem kollégiumai mellett számos diákszállás és albérlet található, így ez a városrész is fontos központja az egyetemistáknak.

Szavazásra várakozók állnak sorban a hivatalos zárás után Újbudán, a Bocskai István Általános Iskolánál a 2018-as országgyűlésiképviselő-választáson
Reviczky Zsolt

Ezért lehetnek hosszabb sorok

Az egyetemisták jelentős része nem a budapesti lakcímére van bejelentve, ezért sokan átjelentkezéssel szavaznak. Mivel a rendszer szerint minden választókerületben csak egy kijelölt szavazókör fogadja az ilyen szavazatokat, ez könnyen torlódáshoz vezethet.

2018-ban például a sok átjelentkezés miatt a fővárosi, XI. kerületi Bocskai úton még este háromnegyed kilenckor is 2500-an álltak sorba.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.