Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Budapesten minden korábbinál több átjelentkező szavazó jelenhet meg a mai napon, ami több kerületben is komoly sorokat okozhat – különösen ott, ahol sok az egyetemi kollégium és a vidékről felköltöző hallgató. A friss adatok szerint a XI., XIII. és XIV. kerület lehet a leginkább érintett, ahol több ezer átjelentkező koncentrálódik egy-egy szavazókörben.
A Nemzeti Választási Iroda hétfőn közölt adatai alapján idén különösen sokan döntöttek úgy, hogy nem a lakóhelyükön szavaznak. Országosan több mint 224 ezren jelentkeztek át másik településre, közülük pedig nagyjából 90 ezren Budapesten szavaznának átjelentkezéssel. Ez jelentős növekedés a 2022-es adatokhoz képest, amikor körülbelül 61 ezer ilyen szavazó volt a fővárosban.
A számok alapján néhány budapesti kerületnek különösen fel kell készülnie a megnövekedett forgalomra. A legtöbb átjelentkező:
A lista középmezőnyében is több ezer fős számok szerepelnek:
A legkevesebb átjelentkező a XXIII. kerületben van, ott mindössze 668-an szavaznának nem a lakcímük szerint.
A kiugró számok mögött több tényező is állhat, de az egyik legfontosabb, hogy ezekben a kerületekben sok a egyetemista és kollégista. A XI. kerületben, vagyis Újbudán található az egyik legnagyobb egyetemi központ: itt működnek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nagy kollégiumai (például a Schönherz és a Kármán Tódor), de az Eötvös Loránd Tudományegyetem is több kollégiumot üzemeltet a környéken. Ez a koncentráció azt jelenti, hogy több ezer vidéki hallgató él itt életvitelszerűen, akik közül sokan nem ide vannak bejelentve.
A XIII. kerületben ugyan kevesebb nagy egyetemi campus található, de több kisebb kollégium és diákszállás is működik, ráadásul a városrész közel van több nagy egyetemhez – például az ELTE és a BME épületeihez –, így szintén sok diák választja lakóhelyéül.
Hasonló a helyzet a XIV. kerületben, Zuglóban is, ahol a Budapesti Gazdasági Egyetem kollégiumai mellett számos diákszállás és albérlet található, így ez a városrész is fontos központja az egyetemistáknak.

Az egyetemisták jelentős része nem a budapesti lakcímére van bejelentve, ezért sokan átjelentkezéssel szavaznak. Mivel a rendszer szerint minden választókerületben csak egy kijelölt szavazókör fogadja az ilyen szavazatokat, ez könnyen torlódáshoz vezethet.
2018-ban például a sok átjelentkezés miatt a fővárosi, XI. kerületi Bocskai úton még este háromnegyed kilenckor is 2500-an álltak sorba.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.