Lázár János 12 pontja közül kettőben, igaz meglehetősen szűkszavúan, de szólt a fiatalokhoz is.
A márciusi 15-i tüntetésen Orbán Viktor miniszterelnök előtt Lázár János is felszólalt, melyről a HVG is tudósított. Lázár többek között ismertette a kormány 12 pontját, amelyben többek között jólétet ígért és 3 százalékos lakáshitelt ígért mindenkinek. A kilencedik pontban pedig a következőket mondta:
„Most a vidék jön: új esélyt és több pénzt minden vidéki fiatalnak!” - fogalmazott.
A tizedik pontban hangsúlyozta, hogy zéró tolerancia lesz a droghasználattal szemben.
Aki felszívja a csíkot, húzza el a csíkot!
-jegyezte meg Lázár.
Korábban az Eduline-on részletesen beszámoltunk arról, hogy
Sok vidéki hallgató ma úgy tudja finanszírozni a fővárosi tanulást, hogy intenzív diákmunkát vállal, gyakran a tanulmányai rovására, mások pedig diákhitelből egészítik ki a megélhetésüket.
Pintér Sándor pedig betiltaná még a drogok említését is különféle művekben.
Magyar Péter ünnepi beszédében arról is beszélt, hogy a magyarországi magyarok is megkapják a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást.
A lány nem volt sosem intézetis, egy teljesen átlagos budapesti általános iskolába járt, viszont nehéz családi körülmények között nevelkedett, hiszen az apja alkoholproblémákkal küzdött.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
