Lázár János 12 pontja közül kettőben, igaz meglehetősen szűkszavúan, de szólt a fiatalokhoz is.
A márciusi 15-i tüntetésen Orbán Viktor miniszterelnök előtt Lázár János is felszólalt, melyről a HVG is tudósított. Lázár többek között ismertette a kormány 12 pontját, amelyben többek között jólétet ígért és 3 százalékos lakáshitelt ígért mindenkinek. A kilencedik pontban pedig a következőket mondta:
„Most a vidék jön: új esélyt és több pénzt minden vidéki fiatalnak!” - fogalmazott.
A tizedik pontban hangsúlyozta, hogy zéró tolerancia lesz a droghasználattal szemben.
Aki felszívja a csíkot, húzza el a csíkot!
-jegyezte meg Lázár.
Korábban az Eduline-on részletesen beszámoltunk arról, hogy
Sok vidéki hallgató ma úgy tudja finanszírozni a fővárosi tanulást, hogy intenzív diákmunkát vállal, gyakran a tanulmányai rovására, mások pedig diákhitelből egészítik ki a megélhetésüket.
Pintér Sándor pedig betiltaná még a drogok említését is különféle művekben.
Magyar Péter ünnepi beszédében arról is beszélt, hogy a magyarországi magyarok is megkapják a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást.
A lány nem volt sosem intézetis, egy teljesen átlagos budapesti általános iskolába járt, viszont nehéz családi körülmények között nevelkedett, hiszen az apja alkoholproblémákkal küzdött.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
