A mesék happy end nélkül keletkeztek: Piroska meghal, Csipkerózsikát pedig erőszak éri

A gyerekkorunk kedvenc olvasmányai közé tartozó mesék többsége valójában jóval sötétebb, mint ahogy azt az iskolai vagy Disney-feldolgozásokból ismerjük. Összegyűjtöttük azokat a klasszikus történeteket, amelyeket az írók nem boldog befejezéssel zártak, hanem valami örökérvényű igazságot vagy tanulságot fogalmaztak meg.

A kis hableány nem kapja meg a herceget

Hans Christian Andersen világhírű meséjében a kis hableány szívét és hangját adja fel, hogy emberré válhasson és szerelmes lehessen a hercegbe. Az eredeti történet azonban nem végződik boldogan: a herceg mást vesz el, a hableány pedig a tenger habjaiba oldódik, örök áldozatként. Andersen a történettel a beteljesületlen szerelem és az önfeladás érzését akarta bemutatni.

Ivan Bilibin/ Wikimedia Commons

A hókirálynő szerelmi csalódásokról szól

A hókirálynő meséje mögött Andersen saját magányossága és szerelmi csalódásai állnak. A történetben Kay elveszíti barátját és önmagát, Gerda pedig hosszú küzdelem után sem mindig kap teljes győzelmet. A mese a belső hidegségről, a magányról és a kitartásról szól, és messze áll a könnyed, vidám gyerekkönyvek világától.

Hamupipőke mostohái a sarkukat égetik, hogy beleférjen a cipőbe

Charles Perrault és a Grimm-testvérek eredeti változatában Hamupipőke története sokkal sötétebb, mint a Disney-film. A Grimm-verzióban a gonosz mostoha és lányai a cipőt csonttal és égetéssel próbálják a lábukra erőltetni, ami komoly fájdalmat okoz. A mese végén, amikor Hamupipőke feleségül megy a herceghez, kis madarak kiszúrják a mostoha lányok szemeit, így vakon kell továbbélniük. Ezek a büntetések a gonoszság és irigység végső megítélését szimbolizálják, miközben Hamupipőke kitartása és jósága végül győzedelmeskedik.

Wikipedia

Csipkerózsikával sokkal több történt egyegyszerű csóknál

A Grimm-testvérek korai változatában Csipkerózsika története sokkal sötétebb, mint a mai feldolgozások. Az eredeti történet szerint a herceg az alvó lányt megerőszakolja, és gyermekük születik. A mese célja nem a romantikus boldogság bemutatása volt, hanem erkölcsi tanítás és társadalmi figyelmeztetés: a történet a gyerekkor veszélyeire, a kiszolgáltatottságra és a hatalommal való visszaélésre hívja fel a figyelmet.

Piroska meghal

Charles Perrault eredeti változatában Piroska nem éli túl a farkassal való találkozást. A mese célja a fiatal lányok figyelmeztetése a veszélyes idegenekre, nem a könnyed szórakoztatás. A történet tele van szimbolikus, felnőtt jelentéstartalommal: a farkas és az ágy jelenete például egyértelműen a szexuális veszélyeket jelképezi, amelyekkel a lányoknak az életben szembe kell nézniük.

Britannica.com

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.