Kiderült, mennyit költenek a 30 év alattiak karácsonyi ajándékra

Eláruljuk, többet költenek, mint tavaly.

Az ünnepi időszakban a 19–29 éves fiatalok 85 százaléka tervezi, hogy ajándékot vásárol szeretteinek. A karácsonyi ajándékozásra átlagosan 51 ezer forintot szánnak, ugyanakkor jelentős különbség figyelhető meg a nemek között. A férfiak átlagosan 63 ezer forintot költenének, míg a nők esetében ez az összeg 40 ezer forint körül alakul – közölte a K&H Bank az MTI-vel.

A K&H ifjúsági index legfrissebb adatai szerint az ajándékozást tervező fiatalok aránya évek óta gyakorlatilag nem változik, az ajándékokra fordított összeg viszont folyamatosan növekszik. Míg 2014-ben átlagosan 20 ezer forintot költöttek 

karácsonyi meglepetésekre,

2020-ban ez az összeg 29 ezer forintra emelkedett, 2023 óta pedig már meghaladja a 40 ezer forintot.

Az idei évben a megkérdezettek többsége inkább több, de

kisebb értékű ajándékkal készül.

A fiatalok 57 százaléka ezt a megoldást választja, míg mindössze 33 százalékuk tervez kevesebb, de nagyobb értékű ajándékot vásárolni.

A felmérés szerint a fiatalok továbbra is jelentősnek érzik az ünnepi időszak költségeinek emelkedését, ugyanakkor a drágulás üteme már lassulni látszik. Véleményük szerint az idei karácsony átlagosan 18 százalékkal lehet drágább a tavalyinál, ami nagyjából megegyezik a tavaly mért növekedéssel. Ez jelentős csökkenés a 2022 végén tapasztalt 37 százalékos költségnövekedéshez képest.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.