Eláruljuk, többet költenek, mint tavaly.
Az ünnepi időszakban a 19–29 éves fiatalok 85 százaléka tervezi, hogy ajándékot vásárol szeretteinek. A karácsonyi ajándékozásra átlagosan 51 ezer forintot szánnak, ugyanakkor jelentős különbség figyelhető meg a nemek között. A férfiak átlagosan 63 ezer forintot költenének, míg a nők esetében ez az összeg 40 ezer forint körül alakul – közölte a K&H Bank az MTI-vel.
A K&H ifjúsági index legfrissebb adatai szerint az ajándékozást tervező fiatalok aránya évek óta gyakorlatilag nem változik, az ajándékokra fordított összeg viszont folyamatosan növekszik. Míg 2014-ben átlagosan 20 ezer forintot költöttek karácsonyi meglepetésekre, 2020-ban ez az összeg 29 ezer forintra emelkedett, 2023 óta pedig már meghaladja a 40 ezer forintot.Az idei évben a megkérdezettek többsége inkább több, de kisebb értékű ajándékkal készül. A fiatalok 57 százaléka ezt a megoldást választja, míg mindössze 33 százalékuk tervez kevesebb, de nagyobb értékű ajándékot vásárolni.A felmérés szerint a fiatalok továbbra is jelentősnek érzik az ünnepi időszak költségeinek emelkedését, ugyanakkor a drágulás üteme már lassulni látszik. Véleményük szerint az idei karácsony átlagosan 18 százalékkal lehet drágább a tavalyinál, ami nagyjából megegyezik a tavaly mért növekedéssel. Ez jelentős csökkenés a 2022 végén tapasztalt 37 százalékos költségnövekedéshez képest.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
