London és Brüsszel a közeljövőben megállapodhat a brit diákcsereprogram újraindításáról, amely lehetővé tenné, hogy a brit fiatalok ismét részt vegyenek az Erasmusban, és az európai diákok is hosszabb időre az Egyesült Királyságban tanulhassanak vagy dolgozhassanak. A tárgyalások része egy szélesebb „reset” folyamatnak, amely a Brexit utáni kapcsolatok javítását célozza, miközben a brit kormány a program költségeit is igyekszik csökkenteni.
A brit kormány célja, hogy a következő hetekben megállapodás szülessen az Erasmus-programhoz való új csatlakozásról, írja a Guardian.
A tárgyalásokat az Egyesült Királyság és az EU illetékesei vezetik, miután a Labour-kormány a tavaly májusi UK-EU csúcson megállapodott a tárgyalások újranyitásáról. A brit részvétel költségeinek csökkentése szintén kiemelt cél.
Boris Johnson kormánya korábban azért lépett ki az Erasmusból, mert szerinte „nem nyújt jó ár-érték arányt”. Az EU fővárosai viszont kiemelt követelésként fogalmazták meg a brit csatlakozást, a fiatalok mobilitásának újraszabályozása mellett, amely lehetővé tenné az európai fiatalok számára, hogy több évre az Egyesült Királyságban éljenek és dolgozzanak, és fordítva, a britek számára is Európában.
Az Erasmus része a szélesebb „reset” tárgyalásoknak
A gyors előrelépés a program ügyében segítene a brit kormányt abban, hogy jelezze: halad a kapcsolatok javításában. Keir Starmer (a Labour Party vezetője) londoni sajtótájékoztatóján hangsúlyozta:
Nincs hiteles gazdasági jövő Nagy-Britannia számára nyitott kereskedelem nélkül. Az EU-val való közeledés és a súrlódások csökkentése elengedhetetlen gazdasági megújulásunkhoz.
Pedro Serrano, az EU brit nagykövete hozzátette: „Az EU is a szorosabb kapcsolatot keresi az Egyesült Királysággal. A polgárok ezt várják el, és ez erősebb Európát hoz.”
Több mint felére csökkent az uniós tagállamokból érkező hallgatók száma a brit egyetemeken
A brit kormány más tárgyalásokon is előrehaladást szeretne: az élelmiszer-szabványokról, a közös szén-dioxid-kibocsátási rendszeréről és a fiatalok mobilitásáról folytatott megbeszélések lassabban indultak, részben az EU tárgyalási mandátumának késlekedése miatt.
A brit kormány célja, hogy a tárgyalások során „a nemzeti érdekeket helyezzék előtérbe”, és közelebb hozzák a kereskedelmi kapcsolatokat az EU-val, miközben a diákcsereprogram is biztosított legyen. A brit és az EU tárgyalók következő találkozója december 10-én lesz Brüsszelben.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
