Pályára állt az űrben a BME hallgatói által készített műhold

A sikeres pályára állítással a műegyetemi fejlesztőcsapat jelenleg világszinten is a legtöbb sikeres PocketQube-küldetéssel büszkélkedhet.

November 28-án, helyi idő szerint 19:44-kor a SpaceX Transporter–15 küldetése keretében felbocsátották a Hunity nevű kisműholdat. A projekt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriuma, a Műegyetemi Rádió Club és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság együttműködésében valósult meg.

Nobel-díjas tagja is van a BME új Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületének

A Hunity a Műegyetem hatodik diákműholdja, amely a SpaceX Falcon–9 rakétájával indult útnak a kaliforniai Vandenberg űrközpontból, nagyjából száz másik műholddal együtt. A műholdat 20:39-kor helyezték 520 kilométer magas napszinkron pályára, majd megkezdődött az akkumulátorok töltése. Az antennák és a napelemek kinyitása után a Hunity rendben működni kezdett.

Az első jeleket a fejlesztők 2025. november 29-én fogták a földi állomáson. A műhold buszfeszültsége 4387 mV volt, az akkumulátorok pedig teljesen feltöltődtek, így elindult a normál üzem.

 

Kilenc egyetem és a HUN-REN is részt vesz az új űripari hálózat létrehozásában Magyarországon

A Hunity több tudományos műszert, egy nagy felbontású kamerát, valamint mágneses és motoros stabilizáló rendszereket is hordoz. A fedélzeten különböző napelemek űrbéli tesztjeit is elvégzik.

A műhold rádióamatőr sávban kommunikál. Az elsődleges földi vezérlőállomás a Műegyetem E épületének tetején található, a másodlagos állomás pedig Érden működik. A Hunityről, az aktuális kísérletekről és az élő telemetriaadatokról további információk érhetők el a műhold saját honlapján.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.