Magyarország beszáll az új űrállomás megépítésének projektjébe

A magyar állam és a Voyager Technologies együttműködésével új beruházási, oktatási, képzési és technológiai lehetőségek nyílhatnak meg.

Átfogó megállapodás előkészítéséről számolt be november elején Washingtonból Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – írja az Infostart. A kormány a Voyager Technologies amerikai űripari vállalattal működne együtt egy jövőbeli űrállomás-projektben. A tervek szerint a vállalat 2029-re készítené el új, kereskedelmi alapon működő állomását, amely az ISS utánpótlását szolgálhatja.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint a megállapodás több területet is lefed: beruházások, oktatás, képzések és technológiai fejlesztések egyaránt szerepelnek benne.

21 magyar egyetem készül az űripari bővülésre

Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzője és külpolitikai szakértője az InfoRádiónak elmondta, hogy az űrtechnológiai szektor hazai megerősítését már korábban megkezdte a kormány. 2021-ben konzorcium jött létre, amelyhez először 17, majd 21 egyetem csatlakozott. Ezek az intézmények olyan új szakokat és képzéseket indítottak el, amelyek közvetlenül a gyorsan bővülő űripari munkaerőigényre reagálnak.

Kilenc egyetem és a HUN-REN is részt vesz az új űripari hálózat létrehozásában Magyarországon

Az elemző szerint a mostani együttműködés tovább növelheti az igényt a magasan képzett mérnökök, kutatók és technológiai szakemberek iránt, ami hosszú távon az oktatási rendszerre is hatással lehet.

Miért kell új űrállomás?

A Nemzetközi Űrállomás – ahol idén nyáron a magyar űrhajós, Kapu Tibor is járt – 2030-ban befejezi működését. A NASA és több kereskedelmi szereplő már dolgozik a lehetséges utódokon. A Voyager Technologies projektje ezek közé tartozik, és a magyar kormány reményei szerint hazai kutatóhelyek, cégek és szakemberek is bekapcsolódhatnak majd a fejlesztésekbe.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.