A magyar állam és a Voyager Technologies együttműködésével új beruházási, oktatási, képzési és technológiai lehetőségek nyílhatnak meg.
Átfogó megállapodás előkészítéséről számolt be november elején Washingtonból Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – írja az Infostart. A kormány a Voyager Technologies amerikai űripari vállalattal működne együtt egy jövőbeli űrállomás-projektben. A tervek szerint a vállalat 2029-re készítené el új, kereskedelmi alapon működő állomását, amely az ISS utánpótlását szolgálhatja.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint a megállapodás több területet is lefed: beruházások, oktatás, képzések és technológiai fejlesztések egyaránt szerepelnek benne.
21 magyar egyetem készül az űripari bővülésre
Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzője és külpolitikai szakértője az InfoRádiónak elmondta, hogy az űrtechnológiai szektor hazai megerősítését már korábban megkezdte a kormány. 2021-ben konzorcium jött létre, amelyhez először 17, majd 21 egyetem csatlakozott. Ezek az intézmények olyan új szakokat és képzéseket indítottak el, amelyek közvetlenül a gyorsan bővülő űripari munkaerőigényre reagálnak.
Kilenc egyetem és a HUN-REN is részt vesz az új űripari hálózat létrehozásában Magyarországon
Az elemző szerint a mostani együttműködés tovább növelheti az igényt a magasan képzett mérnökök, kutatók és technológiai szakemberek iránt, ami hosszú távon az oktatási rendszerre is hatással lehet.
Miért kell új űrállomás?
A Nemzetközi Űrállomás – ahol idén nyáron a magyar űrhajós, Kapu Tibor is járt – 2030-ban befejezi működését. A NASA és több kereskedelmi szereplő már dolgozik a lehetséges utódokon. A Voyager Technologies projektje ezek közé tartozik, és a magyar kormány reményei szerint hazai kutatóhelyek, cégek és szakemberek is bekapcsolódhatnak majd a fejlesztésekbe.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
