Rekordáron kelt el Frida Kahlo festménye: soha ennyit nem fizettek még női alkotó művéért
54,7 millió dollárért árverezték el Frida Kahlo 1940-es önarcképét a Sotheby’s New York-i aukcióján, ezzel a mexikói festőnő műve lett minden idők legdrágábban eladott alkotása női művésztől.
Az Al Jazeera beszámolója szerint a festmény nemcsak a női alkotók rekordját döntötte meg, hanem Kahlo saját árverési csúcsát is.
A El sueño (La cama) – magyarul Az álom (Az ágy) – című festmény több mint tízmillió dollárral múlta felül Georgia O’Keeffe eddigi csúcsát, aki 2014 óta tartotta a rekordot a Jimson Weed/White Flower No. 1 című képével (44,4 millió dollár).
A csütörtök esti árverés Kahlo addigi legmagasabb licitjét is megdöntötte: a Diego and I című, 1949-es portréja 2021-ben 34,9 millió dollárért kelt el.
A most elárverezett mű különösen értékes, mert Kahlo alkotásai Mexikóban „művészeti emlékműnek” számítanak: a köz- és magángyűjteményekben lévő darabokat nem lehet eladni vagy külföldre vinni. A Sotheby’s aukciósház közlése szerint az ismeretlen tulajdonos „előrelátóan” már 1980-ban, szintén New Yorkban vásárolta meg a festményt, így a kép jogilag továbbra is szabadon forgalmazható. Bár a vevő kiléte sem nyilvános, a festményt már több nagyváros – köztük New York, London és Brüsszel – kiállításai is kérik.
shutterstock
A festmény Kahlo egyik legmegrázóbb önarcképe
A művészt egy kolonialista stílusú, a felhők között lebegő ágyban ábrázolja, aranyszínű takaróba burkolva, indákkal körbefonva. Az ágy fölött egy dinamittal körbetekert csontváz lebeg – az álom és a halál közötti feszültség lenyomata. Az Al Jazeera cikke kiemeli, hogy Kahlo festészete mindig a saját testével, fájdalmával és halandóságával folytatott dialógusból született. A művész 18 évesen szenvedett súlyos buszbalesetet, amely egy életre megváltoztatta sorsát: hosszú hónapokat töltött ágyhoz kötve, számtalan operáción esett át, és élete végéig fűzőt viselt.
A művész dédunokahúga, Mara Romeo Kahlo is nyilatkozott az AP-nek az aukció előtt. Szerinte a festőnő egyetemes ikon marad:
Nagyon büszke vagyok rá, hogy ő az egyik legnagyobbra értékelt női alkotó. Őszintén, melyik nő nem tud azonosulni Fridával – vagy melyik ember nem?
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
