A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) „Tiéd a holnap – A jövő kreatív tehetségeiért” elnevezésű programja a tehetséges, hátrányos helyzetű diákok művészeti továbbtanulását segíti, miközben már pedagógusoknak is kínál ösztöndíjlehetőséget.
Ismét elindult a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és fenntartó alapítványa által létrehozott „Tiéd a holnap” ösztöndíjprogram, amely 2023 óta támogatja a vidéki, hátrányos helyzetű, ám tehetséges középiskolásokat. A kezdeményezés célja, hogy ezek a fiatalok megkapják mindazt a szakmai és lelki támogatást, amely segíti őket eljutni a művészeti felsőoktatási felvételikig – és tovább is.
A diákok 12 hétvégés képzéssorozaton és egy nyári táborban vesznek részt, ahol nemcsak kreatív foglalkozások és mentorprogramok várják őket, hanem közösségépítő kulturális és sportprogramok is. A szervezők szerint a ez nemcsak a művészeti készségeiket fejleszti, hanem olyan önbizalmat és jövőálló tudást ad, amelyet életük bármely területén kamatoztathatnak.
A program 2024 óta elkötelezett pedagógusokat is bevon: azok a tanárok, akik hátrányos helyzetű, kreatív diákokkal foglalkoznak, szintén pályázhatnak ösztöndíjra. A pedagógusprogram célja, hogy olyan tanárokat támogasson, akik inspiráló módszerekkel segítik diákjaik tehetségének kibontakoztatását és továbbtanulását.
A tanárok számára az ösztöndíj havi támogatást, szakmai képzéseket, utazási hozzájárulást, oktatási eszközöket és tudásmegosztó platformokat kínál.
A program sikerét jól mutatja, hogy a korábbi résztvevők közül idén kilencen is felvételt nyertek különböző művészeti és felsőoktatási intézményekbe, köztük a MOME-ra, a Szegedi Tudományegyetemre és a Magyar Képzőművészeti Egyetemre.
Az idei tanévben a program munkatársai Békés, Heves és Somogy vármegyék iskoláit keresik fel, míg a tanári ösztöndíjban részt vevő pedagógusok Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg térségeiben tartanak rendhagyó tájékoztatókat.
A diákok és tanárok november 21-én, pénteken 12 óráig jelentkezhetnek a programba.
További információ a MOME honlapján olvasható.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
