A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) „Tiéd a holnap – A jövő kreatív tehetségeiért” elnevezésű programja a tehetséges, hátrányos helyzetű diákok művészeti továbbtanulását segíti, miközben már pedagógusoknak is kínál ösztöndíjlehetőséget.
Ismét elindult a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és fenntartó alapítványa által létrehozott „Tiéd a holnap” ösztöndíjprogram, amely 2023 óta támogatja a vidéki, hátrányos helyzetű, ám tehetséges középiskolásokat. A kezdeményezés célja, hogy ezek a fiatalok megkapják mindazt a szakmai és lelki támogatást, amely segíti őket eljutni a művészeti felsőoktatási felvételikig – és tovább is.
A diákok 12 hétvégés képzéssorozaton és egy nyári táborban vesznek részt, ahol nemcsak kreatív foglalkozások és mentorprogramok várják őket, hanem közösségépítő kulturális és sportprogramok is. A szervezők szerint a ez nemcsak a művészeti készségeiket fejleszti, hanem olyan önbizalmat és jövőálló tudást ad, amelyet életük bármely területén kamatoztathatnak.
A program 2024 óta elkötelezett pedagógusokat is bevon: azok a tanárok, akik hátrányos helyzetű, kreatív diákokkal foglalkoznak, szintén pályázhatnak ösztöndíjra. A pedagógusprogram célja, hogy olyan tanárokat támogasson, akik inspiráló módszerekkel segítik diákjaik tehetségének kibontakoztatását és továbbtanulását.
A tanárok számára az ösztöndíj havi támogatást, szakmai képzéseket, utazási hozzájárulást, oktatási eszközöket és tudásmegosztó platformokat kínál.
A program sikerét jól mutatja, hogy a korábbi résztvevők közül idén kilencen is felvételt nyertek különböző művészeti és felsőoktatási intézményekbe, köztük a MOME-ra, a Szegedi Tudományegyetemre és a Magyar Képzőművészeti Egyetemre.
Az idei tanévben a program munkatársai Békés, Heves és Somogy vármegyék iskoláit keresik fel, míg a tanári ösztöndíjban részt vevő pedagógusok Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg térségeiben tartanak rendhagyó tájékoztatókat.
A diákok és tanárok november 21-én, pénteken 12 óráig jelentkezhetnek a programba.
További információ a MOME honlapján olvasható.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
