A tehetséggondozó program kibővítésével egy Kárpát-medencei pedagógushálózat kialakítása lesz a cél.
A Tied a holnap - A jövő kreatív tehetségeiért ösztöndíjprogram a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványának kezdeményezése. A tavaly elindított programmal lehetőséget szeretnének biztosítani a kreatívipari továbbtanulásra azoknak a diákoknak, akik az ország hátrányosabb helyzetű régióiból kerülnek ki, írta meg a kultúra.hu.
A program a MOME Campusán zajlik, ahol előkészítő foglalkozásokon és műhelymunkán, konzultációkon vesznek részt, és különböző közösségi programokon találkozhatnak egymással. A cél pedig, hogy olyan tudással, tapasztalattal és magabiztossággal vértezzék fel a fiatalokat, amelyet aztán az életük bármely területén kamatoztathatnak.
Az eddigi tapasztalatok alapján a szervezők és a szakemberek arra jutottak, hogy a programot bővíteni kell a középiskolákban tanító pedagógusokkal. Hiszen nekik hatalmas befolyásuk lehet a hátrányos helyzetű fiatalok életére pályaválasztási és továbbtanulási szempontból. Így a tehetséggondozó program új célja - a diákok beintegrálása mellett - egy olyan országos, és később majd Kárpát-medencei pedagógushálózat kialakítása, amelyhez pályázati úton lehet csatlakozni.
Az ösztöndíjat nyert pedagógusok egy háromalkalmas tudásmegosztáson vehetnek majd részt a MOME Campusán, ahol aktív közösségteremtés keretében együtt gondolkodva, jól működő gyakorlatokat oszthatnak majd meg egymással. Az ebből kialakult tudásbázist átemelve a saját praxisukban könnyebben tudják majd a diákok érdeklődését felkelteni a művészeti területek iránt.
Az érintett régiókból olyan lelkes tanárokat várnak, akik örömmel vesznek részt tehetséges fiatalok továbbtanulásának az elősegítésében. Mind a diákoknak szóló programra november 10-ig lehet leadni a jelentkezést, illetve a tanárok is jelölhetik a tehetséges tanulóikat. Minden további fontos információt pedig a MOME honlapján lehet megtalálni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
