Fodor Réka, akit mindenki Afréka doktornőként ismer, novemberben a 22. afrikai missziós útjára indult. Nemcsak orvosi ellátást nyújtott, hanem iskolai támogatást is biztosított a gyerekeknek. „Ha bemondják a templomokban, hogy jövök, elkezdenek özönleni az emberek” – mesélte a doktornő.
A Magyar Kurír számolt be arról, hogy a doktornő ezúttal a Szombathelyi Egyházmegye pasztorális helynökével, Kürnyek Róberttel dolgozott együtt az Onitshai Főegyházmegyében.
A misszió során Fodor Réka napi 200–400 beteg ellátására vállalkozott. Maláriásan és lázasan is folytatta a munkát: „Három napja szedem a gyógyszert, és egy napot sem hagytam ki a munkából. Ma is 210 beteget láttam el” – mondta a doktornő. Hangsúlyozta, hogy a betegek száma sokszor meghaladja a rendelési kapacitást:
Ott vagyok, és látom, hogy nem 200 beteg van, hanem 700, a paptestvéreim pedig elmondják, hogy a legtöbben mennyit gyalogoltak, hogy eljussanak orvoshoz.
A pénzügyi keretek is szigorúak: „Ha 200 beteget látok el egy nap, körülbelül 2 ezer dollár kell hozzá, de ha 1000-en jönnek, akkor nem csak a napi 100 óra rendelési idő lenne kevés, hanem 10 ezer dollár kellene” – magyarázta Afréka doktornő.
A misszió másik fontos célja az oktatás támogatása. Már több mint négyszáz nigériai diák tanulását támogatják magyar családok. „Az orvossággal halat adsz, az oktatással hálót” – foglalta össze a doktornő a tevékenység lényegét.
A Mindszenty-iskola diákjai önkéntesként segítik a levelezést a magyar támogatók és a nigériai diákok között. "Az összes gyereket összepárosították a magyar fogadó családokkal. Volt olyan támogató, aki nem tudott angolul, annak a levelét le is fordították" – mesélte a doktornő.
Egy havi tandíj 5000 forint, és ez már napi egy étkezést is tartalmaz. Ennyin múlik egy nigériai gyerek jövője
– hangsúlyozta.
A doktornő szerint a hosszú távú előny, ha a gyerekek képzettek lesznek, és képesek lesznek később fizetni az egészségügyi ellátásukért is.
A misszió során a magyar támogatók és a nigériai diákok között is szoros kapcsolat alakult ki. „Látom a sok csillogó szemű kisgyereket az iskolákban, akik csodálatosan énekelnek, tanulhatnak, és azt hiszem, ebben van a reménység” – mondta a doktornő.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
