Fodor Réka, akit mindenki Afréka doktornőként ismer, novemberben a 22. afrikai missziós útjára indult. Nemcsak orvosi ellátást nyújtott, hanem iskolai támogatást is biztosított a gyerekeknek. „Ha bemondják a templomokban, hogy jövök, elkezdenek özönleni az emberek” – mesélte a doktornő.
A Magyar Kurír számolt be arról, hogy a doktornő ezúttal a Szombathelyi Egyházmegye pasztorális helynökével, Kürnyek Róberttel dolgozott együtt az Onitshai Főegyházmegyében.
A misszió során Fodor Réka napi 200–400 beteg ellátására vállalkozott. Maláriásan és lázasan is folytatta a munkát: „Három napja szedem a gyógyszert, és egy napot sem hagytam ki a munkából. Ma is 210 beteget láttam el” – mondta a doktornő. Hangsúlyozta, hogy a betegek száma sokszor meghaladja a rendelési kapacitást:
Ott vagyok, és látom, hogy nem 200 beteg van, hanem 700, a paptestvéreim pedig elmondják, hogy a legtöbben mennyit gyalogoltak, hogy eljussanak orvoshoz.
A pénzügyi keretek is szigorúak: „Ha 200 beteget látok el egy nap, körülbelül 2 ezer dollár kell hozzá, de ha 1000-en jönnek, akkor nem csak a napi 100 óra rendelési idő lenne kevés, hanem 10 ezer dollár kellene” – magyarázta Afréka doktornő.
A misszió másik fontos célja az oktatás támogatása. Már több mint négyszáz nigériai diák tanulását támogatják magyar családok. „Az orvossággal halat adsz, az oktatással hálót” – foglalta össze a doktornő a tevékenység lényegét.
A Mindszenty-iskola diákjai önkéntesként segítik a levelezést a magyar támogatók és a nigériai diákok között. "Az összes gyereket összepárosították a magyar fogadó családokkal. Volt olyan támogató, aki nem tudott angolul, annak a levelét le is fordították" – mesélte a doktornő.
Egy havi tandíj 5000 forint, és ez már napi egy étkezést is tartalmaz. Ennyin múlik egy nigériai gyerek jövője
– hangsúlyozta.
A doktornő szerint a hosszú távú előny, ha a gyerekek képzettek lesznek, és képesek lesznek később fizetni az egészségügyi ellátásukért is.
A misszió során a magyar támogatók és a nigériai diákok között is szoros kapcsolat alakult ki. „Látom a sok csillogó szemű kisgyereket az iskolákban, akik csodálatosan énekelnek, tanulhatnak, és azt hiszem, ebben van a reménység” – mondta a doktornő.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
