Több mint száz éve várt megoldásra az a rejtély, kinek a maradványai kerültek elő a Margit-szigeten 1915-ben. Az ELTE kutatói most genetikai és igazságügyi vizsgálatokkal igazolták: a csontok az Árpád- és Rurik-dinasztiához is köthető macsói bán, Béla herceghez tartoztak.
Egy évszázados történelmi kérdést oldott meg az ELTE kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport, ugyanis sikerült azonosítani Béla macsói herceg, IV. Béla király unokájának földi maradványait. A fiatal férfi csontjait még 1915-ben tárták fel a Margit-szigeti domonkos kolostorban, de eddig sem a technológia, sem a tudományos módszerek nem tették lehetővé a pontos azonosítást.
A 2018-ban indult kutatásban számos szakember, köztük antropológusok, genetikusok, és régészek dolgoztak együtt. A genetikai vizsgálatokat az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetében végezték, és több, egymást erősítő bizonyíték is megerősítette, hogy a maradványok III. Béla király ükunokájáé, Béla hercegé volt, aki 1272 novemberében esett gyilkosság áldozatául.
A csontvázon 26 harci sérülést azonosítottak, amelyek alapján a herceg három támadóval szemben, sisak és páncél nélkül próbált védekezni. A sebek szablyától és hosszúkardtól származhattak.
A kutatásból kiderült, hogy az agresszió intenzitása, valamint az arcra mért vágások és ütések intenzív érzelmi érintettségre (pl. hirtelen dühre, gyűlöletre) utaltak, emellett mivel számos olyan sérülés is található az áldozaton, melyeket összehangoltan okoztak, így előre eltervezett gyilkosságot valószínűsítenek. Bár a macsói Béla herceg ellen végrehajtott merényletet részben vagy teljesen előre eltervezték, azt azonban semmiképp sem hidegvérrel hajtották végre – írja az egyetem.
A projekt egyedülálló példája annak, hogyan segíthetik a modern természettudományos módszerek a történelmi rejtélyek megoldását, és hogyan tárható fel több száz év távlatából is egy ember tragikus sorsa.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
