Saját köztársaságot alapított a Duna egyik elhagyatott szigetén egy 20 éves fiú

Daniel Jackson, egy 20 éves brit–ausztrál fiú a Duna partján fekvő, lakatlan területet Verdis Szabad Köztársaságaként próbálta meg bejegyezni. Több száz „verdisi állampolgárt” gyűjtött maga köré, ám a horvát hatóságok nem hagyták, hogy a mikronemlék szuverén állammá váljon.

A világ legfiatalabb államfője lehetne az a 20 éves brit-ausztrál fiú, aki önálló államként próbált bejegyezetnetni egy 124 hektáros területet, ami egyetlen országhoz sem tartozik - számolt be róla a CNN.

A nemzetközi jogban "terra nullius"-nak nevezett területeket egyetlen ország sem birtokolja. Mivel a világ szinte minden pontját feltérképezték már, ezért az ilyen helyek ritkák. Daniel Jackson viszont létrehozta a saját mikronemzetét a Duna partján, a Pocket 3 nevű, 124 hektáros, lakatlan területen.

Ez a Vatikánnál csak egy kicsit nagyobb, és Jackson szerint már 400 „verdisi állampolgár” áll a zászlaja mögött. Célja, hogy a kis köztársaságot szuverén állammá alakítsa, ezt viszont sem a közeli Horvátország, sem Szerbia nem díjazza. Olyannyira, hogy Verdis területén 2023. október 12‑én a horvát rendőrség rendőri akcióval lépett fel. A vezetője, Daniel Jackson és több „telepes” próbálkozott a területre visszatérni, ekkor viszont letartóztatták és kitoloncolták őket. Jackson állítása szerint emiatt élethosszig tartó belépési tilalmat kapott Horvátországba. A horvát külügyminisztérium ugyanis úgy véli, hogy Jackson akciója „provokatív, jogalap nélküli cselekedet” volt, és a határ védelmére hivatkozva nem engedélyezték a terület elfoglalását.

Google Maps

De Szerbia is elutasította a terra nullius koncepcióját: a folyó menti vitás területet egyik ország sem hagyta teljesen szabadon a harmadik fél számára. A horvát külügyminisztérium azt közölte, hogy "mindkét ország tiszteletben tartja az alapvető nemzetközi jogi elvet: egy folyamatban lévő határ-meghatározás nem tesz semelyik területet sem terra nullius-sá (‘senki földjévé’), amelyet egy harmadik fél elfoglalhatna.

e‑Rezidencia és jelképes útlevél

Verdis hivatalos weboldala szerint működik egy „e‑Residency” program, amely lehetővé teszi az érdeklődők számára, hogy digitális státuszt szerezzenek az online mikronemzetben. Az e‑Residentek e‑Resident kártyát kapnak, hozzáférnek a fórumokhoz, részt vehetnek Verdis online és offline eseményein és igényelhetnek kedvezményes domén‑ vagy vállalkozás-regisztrációt. A program két szintből áll: a Basic és a Plus csomagból, ahol a Plus csomag után 11 hónap e‑rezidencia után akár állampolgársági kérelmet is lehet benyújtani.

Verdis továbbá kiad „útlevél‑jellegű” dokumentumokat, valamint e‑Resident dokumentum‑bookleteket, amelyek inkább jelképes státuszúak: a Times of India és a Verdis hivatalos oldalai szerint ezek nem használhatók nemzetközi utazásra. Ezek csak belső azonosító funkcióval bírnak a mikronemzeten belül.

Free Republic of Verdis

Senki földjei

Az úgynevezett terra nulliusra az egyik legismertebb példa egyébként a Bir Tawil a Szudán–Egyiptom határán. Ezt egyik ország sem akarja, mert a nagyobb, értékesebb területeket tartják fontosnak. Az ilyen „senki földje” vonzza az úgynevezett mikronemzetépítőket, akik saját kis országot szeretnének létrehozni.

,,Nem hivatalos „senki földjére” nemzetközi jog szerint lehetséges igényt tartani, ám ez mindig erő és politika kérdése"

- magyarázza Noam Leshem, a durhami egyetem szakértője a CNN cikkében.

A Duna menti vitás területek története 1947-re nyúlik vissza, és a ’90-es években ismét felerősödött. Szerbia és Horvátország eltérően határozza meg a folyó menti határt: Szerbia a folyó közepét, Horvátország a 19. századi térképeket veszi alapul. Így a folyó nyugati partján néhány földdarabot egyik ország sem tart a magáénak.

Tiltakozó egyetemisták és civilek állították meg a tömegoszlató rendőröket Újvidéken

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.