Daniel Jackson, egy 20 éves brit–ausztrál fiú a Duna partján fekvő, lakatlan területet Verdis Szabad Köztársaságaként próbálta meg bejegyezni. Több száz „verdisi állampolgárt” gyűjtött maga köré, ám a horvát hatóságok nem hagyták, hogy a mikronemlék szuverén állammá váljon.
A világ legfiatalabb államfője lehetne az a 20 éves brit-ausztrál fiú, aki önálló államként próbált bejegyezetnetni egy 124 hektáros területet, ami egyetlen országhoz sem tartozik - számolt be róla a CNN.
A nemzetközi jogban "terra nullius"-nak nevezett területeket egyetlen ország sem birtokolja. Mivel a világ szinte minden pontját feltérképezték már, ezért az ilyen helyek ritkák. Daniel Jackson viszont létrehozta a saját mikronemzetét a Duna partján, a Pocket 3 nevű, 124 hektáros, lakatlan területen.Ez a Vatikánnál csak egy kicsit nagyobb, és Jackson szerint már 400 „verdisi állampolgár” áll a zászlaja mögött. Célja, hogy a kis köztársaságot szuverén állammá alakítsa, ezt viszont sem a közeli Horvátország, sem Szerbia nem díjazza. Olyannyira, hogy Verdis területén 2023. október 12‑én a horvát rendőrség rendőri akcióval lépett fel. A vezetője, Daniel Jackson és több „telepes” próbálkozott a területre visszatérni, ekkor viszont letartóztatták és kitoloncolták őket. Jackson állítása szerint emiatt élethosszig tartó belépési tilalmat kapott Horvátországba. A horvát külügyminisztérium ugyanis úgy véli, hogy Jackson akciója „provokatív, jogalap nélküli cselekedet” volt, és a határ védelmére hivatkozva nem engedélyezték a terület elfoglalását.
De Szerbia is elutasította a terra nullius koncepcióját: a folyó menti vitás területet egyik ország sem hagyta teljesen szabadon a harmadik fél számára. A horvát külügyminisztérium azt közölte, hogy "mindkét ország tiszteletben tartja az alapvető nemzetközi jogi elvet: egy folyamatban lévő határ-meghatározás nem tesz semelyik területet sem terra nullius-sá (‘senki földjévé’), amelyet egy harmadik fél elfoglalhatna.
Verdis továbbá kiad „útlevél‑jellegű” dokumentumokat, valamint e‑Resident dokumentum‑bookleteket, amelyek inkább jelképes státuszúak: a Times of India és a Verdis hivatalos oldalai szerint ezek nem használhatók nemzetközi utazásra. Ezek csak belső azonosító funkcióval bírnak a mikronemzeten belül.
Senki földjei
Az úgynevezett terra nulliusra az egyik legismertebb példa egyébként a Bir Tawil a Szudán–Egyiptom határán. Ezt egyik ország sem akarja, mert a nagyobb, értékesebb területeket tartják fontosnak. Az ilyen „senki földje” vonzza az úgynevezett mikronemzetépítőket, akik saját kis országot szeretnének létrehozni.
,,Nem hivatalos „senki földjére” nemzetközi jog szerint lehetséges igényt tartani, ám ez mindig erő és politika kérdése"- magyarázza Noam Leshem, a durhami egyetem szakértője a CNN cikkében.
A Duna menti vitás területek története 1947-re nyúlik vissza, és a ’90-es években ismét felerősödött. Szerbia és Horvátország eltérően határozza meg a folyó menti határt: Szerbia a folyó közepét, Horvátország a 19. századi térképeket veszi alapul. Így a folyó nyugati partján néhány földdarabot egyik ország sem tart a magáénak.Tiltakozó egyetemisták és civilek állították meg a tömegoszlató rendőröket Újvidéken
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
