Törött elemek, laza csavarok, kiálló élek – a játszóterek 37 százaléka balesetveszélyes

Az elmúlt években számos súlyos játszótéri baleset történt országszerte. A gyerekek testi épségének védelme az üzemeltető kötelessége: nekik kell biztosítani a rendszeres karbantartást és a megfelelő dokumentációt. Mégis minden harmadik játszótéren találtak valamilyen jogszabálysértést.

Idén 281 játszótéren összesen 1 907 eszközt vizsgáltak a kormányhivatalok a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság irányítása alatt – jogszabálysértést a játszóterek 37 százalékánál, az eszközök 23 százalékánál állapítottak meg, és eddig 5 750 000 forint bírságot szabtak ki. 

Számos megelőzhető baleset történt az elmúlt években

2019 szeptemberében Érden egy még át nem adott játszótéren gyerekek munkagödrökbe léptek, egyikük nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett; ugyanebben az időszakban Csányban egy balesetveszélyes mászóka kidőlt három óvodásra, egy kislány meghalt, két társán könnyebb sérülés keletkezett.

Szintén 2019 őszén a budapesti XVI. kerületi alagútcsúszdán az első napokban több gyerek megsérült, köztük sípcsonttörés és fogkitörés is előfordult; 2022 nyarán Szegeden a Roosevelt téri trambulin használata közben több gyerek is megsérült, egyesek csonttörést szenvedtek, a játékot elszállították; 2023-ban Kömörőn egy 13 éves fiú súlyosan megsérült, amikor a születésnapján leszakadt alatta a korhadt fából készült csúszda korlátja, métereket zuhant, hát- és szegycsontja, valamint ujja sérült.

Miből áll egy vizsgálat, milyen gyakran kell elvégezni?

A játszóterekre és játszótéri eszközökre vonatkozó legfontosabb hazai jogszabály a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet, melynek hatálya a játszótéri elhelyezésre szánt és a játszótéren elhelyezett eszközökre terjed ki.

Az újonnan telepített játszótéri eszköz csak akkor vehető használatba, ha egy kijelölt szervezet elvégezte a használatbavétel előtti ellenőrzést, és megállapította, hogy az megfelel a biztonságossági követelményeknek. Amennyiben nem felel meg, nem kerülhet használatba.

A már használatban lévő eszközök állapotát és biztonságosságát legalább háromévente kell vizsgálni. Ha az ellenőrzés során az eszközt nem megfelelőnek értékelik vagy balesetveszélyessé válik, az üzemeltető köteles azonnal intézkedni: javítani vagy elbontani, és az intézkedéseket dokumentálni. Az játék használatát addig meg kell akadályozni, amíg nem lesz biztonságos.

Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság

Mitől lesz biztonságos egy eszköz – mit láthatunk kívülről?

Amikor szülőként vagy járókelőként szeretnénk megállapítani egy játszótéri eszközről, hogy mennyire biztonságos, néhány látható jel alapján következtethetünk rá:

  • Adattábla és jelölés: a rendelet előírja, hogy a játszótéren jól látható táblán fel kell tüntetni az üzemeltető nevét, címét, elérhetőségét, valamint az európai segélyhívószámot (112).
  • Törött elemek, laza csavarok, kiálló élek: ha a szerkezeteken repedés, rozsdásodás, törött alkatrészek vannak, az intő jel lehet.
  • Kiálló, hegyes részek vagy éles sarkok: ezek fokozott sérülésveszélyt jelentenek, és nem felelnek meg a rendelet 9. §-ában írt biztonságossági követelményeknek.
  • Megfelelő burkolat és ütéscsillapítás: ha a talaj alatt nincs megfelelő gumiburkolat, homok vagy más ütéscsillapító réteg, különösen magasabb esésmagasságnál ez komoly kockázat. (Itt kapcsolódik az MSZ EN 1177 szabvány)
  • Stabilitás, billegés, lötyögés: ha mozgatásra billeg, inog, nem stabil, az gyanús.
  • Eltérő karbantartási állapot: ha az egyik rész rendben van, a másik nem – következtethetünk arra, hogy nincs rendszeres karbantartás.
  • Hiányzó vagy elavult nyilvántartások, dátumok: ha láthatóan régóta nem volt karbantartás (pl. az adattáblán fel volt tüntetve korábbi időpont), az intő jel lehet.

Ki a felelős, kit kell értesíteni, ha problémát látunk?

A felelős minden esetben az üzemeltető, tehát az a természetes vagy jogi személy, aki a játszótéri eszköz üzemeltetéséért felel, vagy akit erre feljogosítottak. Ez lehet az önkormányzat, intézmény (iskola, óvoda) vagy magánvállalkozó, akik fenntartják a játszóteret.

Ha valamilyen veszélyes hibát észlelünk, haladéktalanul jelezzük az üzemeltetőnek – lehetőleg írásban, hogy későbbi bizonyítékként is szolgáljon.

Ha az üzemeltető nem reagál: a fogyasztóvédelmi hatósághoz (NKFH / illetékes kormányhivatal) lehet panaszt tenni, amely jogosult intézkedni (pl. helyszíni ellenőrzés, használat tilalma, bírság). A jogszabály szerint a hatóság az ellenőrzéseken túl részt vesz abban is, hogy a kötelezettségek betartását betartassa.

 

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.