Évek óta elmaradt a kártevőírtás az Országos Széchényi Könyvtárban, penészednek a könyvek a raktárban

Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) dolgozók szerint már az állomány biztonságát is veszélyezteti a pénzhiány és a központosítás. A HVG forrásai szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a frissen átadott piliscsabai raktárban penészesednek a dokumentumok, miközben a dolgozók a csótányok elszaporodására panaszkodnak.

„Nem sok könnyet hullatunk érte” – így kommentálták forrásaink Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának szeptember 30-i felfüggesztését, írja a HVG.

Bár sokan kritikusak voltak vele szemben, a nemzeti könyvtárban és más közgyűjteményekben dolgozók szerint a problémák gyökere nem Rózsánál, hanem az intézményeket felügyelő Demeter Szilárd működésében keresendő.

Demeter, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke Facebookon azzal indokolta a felfüggesztést, hogy Rózsa üzleti érdekeit sértette a cselekvési terve. A HVG információi szerint azonban Demeter és Rózsa között régóta súlyos konfliktusok húzódtak, főként a forráshiány és az intézményi működésképtelenség miatt.

Kártevők és csótányok a nemzeti könyvtárban

A könyvtár dolgozói szerint mára odáig fajult a helyzet, hogy a muzeális értékű könyvek sincsenek biztonságban.

Eddig minden évben volt kártevőirtás, ami alapvető egy könyvtárban. Ez évek óta elmaradt, így egy-egy bogár akár az egész állományt veszélybe sodorhatja”

– mondta egyikük.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a csótányok is megjelentek, emiatt több alkalmazott felmondott. Rózsa egyik utolsó intézkedése éppen az volt, hogy erre a problémára forrást szerzett.

Penészedő könyvek az új raktárban

A nemrég átadott piliscsabai raktárban, ahová az OSZK gyűjteményének jelentős részét költöztették, penészedés jelent meg. A beruházás költségei iparági források szerint indokolatlanul magasak voltak, miközben a legalapvetőbb működéshez sincs elegendő pénz. A könyvtárban a szakemberhiány is súlyos gondot okoz: a raktárlogisztika egyre nehezebben szervezhető meg.

A feszültség nemcsak a könyvtárosok körében nő. Forrásaink szerint több múzeumigazgató is megelégelte, hogy Demeter kevesebb forrást juttat az intézményeknek, elvette a munkáltatói jogkörüket, és a mindennapi működésben is állandó központi engedélyekhez köti a legalapvetőbb beszerzéseket.

„Úgy beszél az igazgatókkal, mint a kutyájával” – fogalmazott egy érintett vezető, hozzátéve: „lassan mindenkinél elszakad a cérna.”

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.