Évek óta elmaradt a kártevőírtás az Országos Széchényi Könyvtárban, penészednek a könyvek a raktárban

Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) dolgozók szerint már az állomány biztonságát is veszélyezteti a pénzhiány és a központosítás. A HVG forrásai szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a frissen átadott piliscsabai raktárban penészesednek a dokumentumok, miközben a dolgozók a csótányok elszaporodására panaszkodnak.

„Nem sok könnyet hullatunk érte” – így kommentálták forrásaink Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának szeptember 30-i felfüggesztését, írja a HVG.

Bár sokan kritikusak voltak vele szemben, a nemzeti könyvtárban és más közgyűjteményekben dolgozók szerint a problémák gyökere nem Rózsánál, hanem az intézményeket felügyelő Demeter Szilárd működésében keresendő.

Demeter, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke Facebookon azzal indokolta a felfüggesztést, hogy Rózsa üzleti érdekeit sértette a cselekvési terve. A HVG információi szerint azonban Demeter és Rózsa között régóta súlyos konfliktusok húzódtak, főként a forráshiány és az intézményi működésképtelenség miatt.

Kártevők és csótányok a nemzeti könyvtárban

A könyvtár dolgozói szerint mára odáig fajult a helyzet, hogy a muzeális értékű könyvek sincsenek biztonságban.

Eddig minden évben volt kártevőirtás, ami alapvető egy könyvtárban. Ez évek óta elmaradt, így egy-egy bogár akár az egész állományt veszélybe sodorhatja”

– mondta egyikük.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a csótányok is megjelentek, emiatt több alkalmazott felmondott. Rózsa egyik utolsó intézkedése éppen az volt, hogy erre a problémára forrást szerzett.

Penészedő könyvek az új raktárban

A nemrég átadott piliscsabai raktárban, ahová az OSZK gyűjteményének jelentős részét költöztették, penészedés jelent meg. A beruházás költségei iparági források szerint indokolatlanul magasak voltak, miközben a legalapvetőbb működéshez sincs elegendő pénz. A könyvtárban a szakemberhiány is súlyos gondot okoz: a raktárlogisztika egyre nehezebben szervezhető meg.

A feszültség nemcsak a könyvtárosok körében nő. Forrásaink szerint több múzeumigazgató is megelégelte, hogy Demeter kevesebb forrást juttat az intézményeknek, elvette a munkáltatói jogkörüket, és a mindennapi működésben is állandó központi engedélyekhez köti a legalapvetőbb beszerzéseket.

„Úgy beszél az igazgatókkal, mint a kutyájával” – fogalmazott egy érintett vezető, hozzátéve: „lassan mindenkinél elszakad a cérna.”

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.