Évek óta elmaradt a kártevőírtás az Országos Széchényi Könyvtárban, penészednek a könyvek a raktárban

Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) dolgozók szerint már az állomány biztonságát is veszélyezteti a pénzhiány és a központosítás. A HVG forrásai szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a frissen átadott piliscsabai raktárban penészesednek a dokumentumok, miközben a dolgozók a csótányok elszaporodására panaszkodnak.

„Nem sok könnyet hullatunk érte” – így kommentálták forrásaink Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának szeptember 30-i felfüggesztését, írja a HVG.

Bár sokan kritikusak voltak vele szemben, a nemzeti könyvtárban és más közgyűjteményekben dolgozók szerint a problémák gyökere nem Rózsánál, hanem az intézményeket felügyelő Demeter Szilárd működésében keresendő.

Demeter, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke Facebookon azzal indokolta a felfüggesztést, hogy Rózsa üzleti érdekeit sértette a cselekvési terve. A HVG információi szerint azonban Demeter és Rózsa között régóta súlyos konfliktusok húzódtak, főként a forráshiány és az intézményi működésképtelenség miatt.

Kártevők és csótányok a nemzeti könyvtárban

A könyvtár dolgozói szerint mára odáig fajult a helyzet, hogy a muzeális értékű könyvek sincsenek biztonságban.

Eddig minden évben volt kártevőirtás, ami alapvető egy könyvtárban. Ez évek óta elmaradt, így egy-egy bogár akár az egész állományt veszélybe sodorhatja”

– mondta egyikük.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a csótányok is megjelentek, emiatt több alkalmazott felmondott. Rózsa egyik utolsó intézkedése éppen az volt, hogy erre a problémára forrást szerzett.

Penészedő könyvek az új raktárban

A nemrég átadott piliscsabai raktárban, ahová az OSZK gyűjteményének jelentős részét költöztették, penészedés jelent meg. A beruházás költségei iparági források szerint indokolatlanul magasak voltak, miközben a legalapvetőbb működéshez sincs elegendő pénz. A könyvtárban a szakemberhiány is súlyos gondot okoz: a raktárlogisztika egyre nehezebben szervezhető meg.

A feszültség nemcsak a könyvtárosok körében nő. Forrásaink szerint több múzeumigazgató is megelégelte, hogy Demeter kevesebb forrást juttat az intézményeknek, elvette a munkáltatói jogkörüket, és a mindennapi működésben is állandó központi engedélyekhez köti a legalapvetőbb beszerzéseket.

„Úgy beszél az igazgatókkal, mint a kutyájával” – fogalmazott egy érintett vezető, hozzátéve: „lassan mindenkinél elszakad a cérna.”

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.