Magyar Péter a gyermekvédelemről és a családtámogatásokról kérdezi meg az embereket

Ehhez képest a kormány októberben induló Nemzeti Konzultációja az adózás szigorítását és a kedvezmények szűkítését veti fel.

Magyar Péter bejelentette, hogy október 1-jén indul országos kampánya, amely „A Tisza Nemzet Hangja” néven öt kérdésben várja az állampolgárok véleményét. A kérdések között szerepel, hogy támogatják-e a választók a családi kedvezmények és juttatások jelentős bővítését - írja a 444.

Egy másik fontos kérdés arra irányul, hogy indítson-e egy leendő TISZA-kormány független vizsgálatot az elmúlt évtizedek gyermekbántalmazási ügyeinek feltárására, és ezzel párhuzamosan erősítse-e meg a gyermekvédelmi rendszert. (A gyermekvédelem helyzetéről korábban az Eduline-on is foglalkoztunk.)

A kormány ezzel szemben októberben a Nemzeti Konzultációt indítja el, amely elsősorban az adózásról szól. A konzultáció kérdései között szerepel a többsávos, magasabb kulcsú adórendszer bevezetése, a családi adókedvezmények szűkítése, valamint az adómentesség eltörlése az édesanyák és a fiatalok esetében. A konzultáció költsége várhatóan közel 4 milliárd forint lesz, amelyet a rendkívüli kormányzati tartalékból finanszíroznak.

Azt azért érdemes megjegyezni, hogy korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a kormány nem tervezi a családi pótlék emelését, mert  "magabíró polgárokra és családokra van szükség", és ehhez a kormány minden támogatást megad.

A családi pótlék összege egyébként 2008 óta változatlan.

  • 1 gyerek után: 12.200 Ft (egyedülálló szülő esetén 13.700 Ft)
  • 2 gyerek után: 13.300 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 14.800 Ft gyerekenként)
  • 3 vagy több gyerek után: 16.000 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 17.000 Ft gyerekenként)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerekre: 23.300 Ft (egyedülálló szülő esetén 25.900 Ft)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyre: 20.300 Ft

    Hozzászólások

    Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

    Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

    Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

    Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

    Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

    A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.