Ki és mi a menő? Erre a kérdésre kereste a választ a kutatásában az Europion online piackutató egy 1200 fő részvételével végzett reprezentatív, országos felmérésében.
A felmérés során négy szempontból közelítették meg a „menőség” és a „jóság” fogalmát. Először arra kérték a válaszadókat, hogy képzeljenek el egy olyan személyt az ismeretségi körükből, akire leginkább illik a menő jelző. Ezt követően felsoroltak 14 emberi tulajdonságot, amelyek közül több választást is lehetővé téve kijelölhették azokat, amelyek szerintük leginkább jellemzőek az adott személyre. Ez a 14 tulajdonság a következő:
A válaszolóknak ezek közül kellett kiválasztaniuk azokat, amik szerintük menők, jók, és amelyek saját magukra is vonatkoznak.
A "legmenőbbnek" ítélt tulajdonságok ezek alapján az önbizalom (51%), barátságosság (47%) és új dolgokra való nyitottság (40%) lettek. Jó tulajdonságoknak pedig a barátságosságot (72%), lelkiismeretességet (66%) és melegszívűséget (63%) ítélték meg.
Érdekesség, hogy az önértékelés során a válaszadók inkább a jó tulajdonságokat társították magukhoz: 64%-uk szerint jellemző rájuk a barátságosság, 61%-uk szerint a lelkiismeretesség, és 57%-uk szerint az alkalmazkodóképesség
- írják.
Kiket tartunk menőnek?
A felmérés során arra is kitértek, hogy vajon kik azok a személyek, akiket a magyarok menőnek tartanak. Erre a kérdésre a válaszadók 54 százaléka adott értékelhető választ. A legtöbben Majkát, Magyar Pétert és Jennifer Lopezt említették - az utóbbit feltehetően azért, mert a felmérés időpontja egybeesett az énekesnő budapesti koncertjével.
A legnépszerűbbek az énekesek (19%) és a színészek (15%), kevésbé népszerűek a politikusok és történelmi személyek (9%), a celebek (4%), a sportolók (3%) és a tudósok (3%) - jegyzik meg.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
