Menő Majka és Magyar Péter a magyarok szerint

Ki és mi a menő? Erre a kérdésre kereste a választ a kutatásában az Europion online piackutató egy 1200 fő részvételével végzett reprezentatív, országos felmérésében.

  • Székács Linda

A felmérés során négy szempontból közelítették meg a „menőség” és a „jóság” fogalmát. Először arra kérték a válaszadókat, hogy képzeljenek el egy olyan személyt az ismeretségi körükből, akire leginkább illik a menő jelző. Ezt követően felsoroltak 14 emberi tulajdonságot, amelyek közül több választást is lehetővé téve kijelölhették azokat, amelyek szerintük leginkább jellemzőek az adott személyre. Ez a 14 tulajdonság a következő:

  • önbizalma van,
  • barátságos,
  • nyitott az új dolgokra,
  • lelkiismeretes,
  • melegszívű,
  • kalandvágyó,
  • független,
  • kompetens, hozzáértő,
  • nyugodt,
  • alkalmazkodó,
  • extrovertált,
  • hedonista,
  • hatalma van,
  • hagyományos.

A válaszolóknak ezek közül kellett kiválasztaniuk azokat, amik szerintük menők, jók, és amelyek saját magukra is vonatkoznak.

A "legmenőbbnek" ítélt tulajdonságok ezek alapján az önbizalom (51%), barátságosság (47%) és új dolgokra való nyitottság (40%) lettek. Jó tulajdonságoknak pedig a barátságosságot (72%), lelkiismeretességet (66%) és melegszívűséget (63%) ítélték meg.

Érdekesség, hogy az önértékelés során a válaszadók inkább a jó tulajdonságokat társították magukhoz: 64%-uk szerint jellemző rájuk a barátságosság, 61%-uk szerint a lelkiismeretesség, és 57%-uk szerint az alkalmazkodóképesség

- írják.

Kiket tartunk menőnek?

A felmérés során arra is kitértek, hogy vajon kik azok a személyek, akiket a magyarok menőnek tartanak. Erre a kérdésre a válaszadók 54 százaléka adott értékelhető választ. A legtöbben Majkát, Magyar Pétert és Jennifer Lopezt említették - az utóbbit feltehetően azért, mert a felmérés időpontja egybeesett az énekesnő budapesti koncertjével.

A legnépszerűbbek az énekesek (19%) és a színészek (15%), kevésbé népszerűek a politikusok és történelmi személyek (9%), a celebek (4%), a sportolók (3%) és a tudósok (3%) - jegyzik meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.