Olyan, mint egy sci-fi filmben – a BME kutatói új generációs kijelzőt fejlesztettek az autók szélvédőjére

Miközben a sofőr a számára fontos információkat láthatja maga előtt a szélvédőn, addig az anyósülésen akár filmet is nézhetnek majd az üvegen.

Egy, a nemzetközi autóiparban is újdonságnak számító fejlesztés kiemelt szakasza zárult le a BME-n – jelentette be az intézmény.

Nemzetközi díjat nyert a BME deepfake-ellenes fejlesztése

A BME kutatói elkészítettek egy új széles látószögű, szélvédőn megjelenített kijelző szimulációs rendszert, amely fajlagosan olcsóbb a már létezőknél, ezért már több iparági szereplő érdeklődését is felkeltette.

Az új fejlesztésnek köszönhetően a legkülönfélébb vezetési információk fognak majd megjelenni a szélvédőn. Ez jelentősen növelheti a közlekedésbiztonságot, mivel a jármű vezetőjének egy pillanatra sem kell majd levennie a tekintetét az útról.

 

Head-up display, HUD - szimulációs rendszer
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Koppa Pál, a BME Atomfizika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára elmagyarázta, hogy a jelenleg is használt kijelzőknek az a nagy hátránya, hogy „különféle optikai hibákkal működnek és szűk látószögűek, így nem alkalmasak kiterjesztett valóság alkalmazására.”

Az új technológia érdekessége, hogy

  • megszünteti a szélvédő két határterületén fellépő szellemképet,
  • hatékonyan kiszűri a környezeti fények visszaverődését,
  • szemkövető rendszerével a kiterjesztett valóságot pontosan a járművezető nézőpontjához igazítja és
  • külső rendszerek által nyújtott adatokat is képes lesz megjeleníteni.

„A fejlesztés már az önvezető autók korszakára is készül, amikor a szélvédő elsődlegesen szórakoztató funkciót fog betölteni. Ám addig is alkalmas lehet arra, hogy miközben a vezető számára csak a vezetéstámogató információk jelennek meg a felületen, az utas például filmet néz rajta” - tette hozzá Koppa Pál.

A látványos prototípus várhatóan két éven belül már el is elkészülhet.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.