Olyan, mint egy sci-fi filmben – a BME kutatói új generációs kijelzőt fejlesztettek az autók szélvédőjére

Miközben a sofőr a számára fontos információkat láthatja maga előtt a szélvédőn, addig az anyósülésen akár filmet is nézhetnek majd az üvegen.

Egy, a nemzetközi autóiparban is újdonságnak számító fejlesztés kiemelt szakasza zárult le a BME-n – jelentette be az intézmény.

Nemzetközi díjat nyert a BME deepfake-ellenes fejlesztése

A BME kutatói elkészítettek egy új széles látószögű, szélvédőn megjelenített kijelző szimulációs rendszert, amely fajlagosan olcsóbb a már létezőknél, ezért már több iparági szereplő érdeklődését is felkeltette.

Az új fejlesztésnek köszönhetően a legkülönfélébb vezetési információk fognak majd megjelenni a szélvédőn. Ez jelentősen növelheti a közlekedésbiztonságot, mivel a jármű vezetőjének egy pillanatra sem kell majd levennie a tekintetét az útról.

 

Head-up display, HUD - szimulációs rendszer
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Koppa Pál, a BME Atomfizika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára elmagyarázta, hogy a jelenleg is használt kijelzőknek az a nagy hátránya, hogy „különféle optikai hibákkal működnek és szűk látószögűek, így nem alkalmasak kiterjesztett valóság alkalmazására.”

Az új technológia érdekessége, hogy

  • megszünteti a szélvédő két határterületén fellépő szellemképet,
  • hatékonyan kiszűri a környezeti fények visszaverődését,
  • szemkövető rendszerével a kiterjesztett valóságot pontosan a járművezető nézőpontjához igazítja és
  • külső rendszerek által nyújtott adatokat is képes lesz megjeleníteni.

„A fejlesztés már az önvezető autók korszakára is készül, amikor a szélvédő elsődlegesen szórakoztató funkciót fog betölteni. Ám addig is alkalmas lehet arra, hogy miközben a vezető számára csak a vezetéstámogató információk jelennek meg a felületen, az utas például filmet néz rajta” - tette hozzá Koppa Pál.

A látványos prototípus várhatóan két éven belül már el is elkészülhet.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.