Új erőre kapott a könyvek betiltása az amerikai iskolákban

A Harry Potter és a bölcsek köve, valamint Orwell 1984 című könyvét is eltávolították több iskolai könyvtár polcairól.

Bár hajlamosak vagyunk a könyvbetiltást a múlt sötét korszakaihoz kötni, a jelenség ma is velünk él – még az Egyesült Államokban is, ahol a szólásszabadság törvényi védelme a legerősebb – írja a The Guardian.

A cenzúra korábban a világ nagy részében általában kormányzati szinten jelent meg, ám az amerikai iskolákban régóta működik egy sajátos formája: a szülők panaszai alapján gyakran vonnak ki könyveket a könyvtárakból. Az utóbbi években a folyamat felgyorsult és szervezettebbé vált. Az Amerikai Könyvtárosok Szövetsége szerint 2024-ben a cenzúrázási kísérletek 72 százalékát már politikai nyomásgyakorló csoportok vagy hivatalos szervek kezdeményezték. Míg 2001 és 2020 között évente átlagosan 46 könyvet támadtak meg, tavaly már több mint 4000 címet vettek célba.

Könyvek, amiket majdnem betiltottak – de klasszikusok lettek

Donald Trump keresztes hadjárata az iskolákban és egyetemeken működő sokszínűségi programok ellen oda vezetett, hogy Texas és Florida egyes iskolakerületei az elmúlt 12 hónapban proaktívan polcnyi „potenciális vétkes” könyvet távolítottak el a könyvtáraikból.

Az eltávolított könyvek között szerepelnek az alábbiak is:

  • Guvat és Gazella - Margaret Atwood
  • Harry Potter és a bölcsek köve – J. K. Rowling
  • Tej és méz - Rupi Kaur
  • Papírsárkányok - Khaled Hosseini
  • 1984 - George Orwell
  • A sátáni versek - Salman Rushdie
  • Nagyonkék - Toni Morrison
  • Persepolis - Marjane Satrapi
  • Kínai álom - Ma Jian
  • Lolita - Vladimir Nabokov
  • Tizenkilenc perc - Jodi Picoult
  • Lady Chatterley szeretője – D. H. Lawrence
  • Tizenhárom okom volt - Jay Asher
  • Lysistrata - Aristophanes
  • A gyűlölet, amit adtál - Angie Thomas
  • Fanny Hil - John Cleland
  • Boszorkányok - Roald Dahl
  • Amerikai psycho - Bret Easton Ellis
  • A szolgálólány meséje - Margaret Atwood
  • Az ötös számú vágóhíd - Kurt Vonnegut

 

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.