Civil mozgalomból közösségi akció: így készített appot a faöntözéshez egy BME-s alumni
Hetente egy vödör víz elég lehet ahhoz, hogy egy fiatal fa túlélje a nyári forróságot. Egy friss alkalmazás megmutatja, hol várják leginkább a segítséget Budapesten.
Rodler Lili
Az idei, különösen száraz nyáron egyre többen öntözik önkéntesen a budapesti közterületek fiatal fáit. Mostantól mindez sokkal szervezettebb formát ölt: egy volt BME-hallgató fejlesztése, a Beeco applikáció térképen mutatja meg, melyik fa szorul leginkább vízre.
A kezdeményezés a Főkert egyik vezetőjétől indult, aki felismerte, hogy az önkormányzati cég kapacitása kevés az összes fa rendszeres locsolásához. A megoldás végül a Beeco csapatához került, amely a fenntarthatóságot zászlajára tűzve integrálta a kampányt a már működő alkalmazásába. Így született meg az Önkéntes Vízadás program, amelyhez eddig több mint tízezren csatlakoztak – közülük hatezren ténylegesen öntöztek is.
A módszer egyszerű: a Beeco térképén sárga és piros színnel jelölik azokat a főként ötévesnél fiatalabb fákat – Budapesten nagyjából kilencezret –, amelyeknek sürgősen szükségük van vízre. Hetente egy alkalommal 50 liter elegendő lehet a túléléshez, vagyis két vödör víz oda-vissza – nem elérhetetlen mennyiség. A különbség pedig hamar látszik: a gyökerekig lejutó víz nemcsak a fa lombján, hanem a környező fű állapotán is észrevehető.
A Beeco mögött egy 40–50 fős önkéntes közösség áll, amelyet nagyrészt korábbi BME-hallgatók alkotnak. A program résztvevőit nyereményekkel – például családi strandbelépővel, Libegő-jeggyel vagy hétvégi pihenéssel – is ösztönzik, de a fő cél ennél sokkal fontosabb: a városi fák hűvösebben tarthatják az utcákat, és nélkülük a klímaváltozás miatt lassan elviselhetetlenné válna a nyári élet Budapesten.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
