Egy színpadon Magyarország űrhajósai a BME-n

Különleges pódiumbeszélgetést rendez augusztus 28-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

  • Rodler Lili

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épületének nagyelőadójában egy színpadon találkozik Farkas Bertalan, Charles Simonyi, Kapu Tibor és Cserényi Gyula, ahol közös pódiumbeszélgetésen vesznek majd részt.

Kilenc egyetem és a HUN-REN is részt vesz az új űripari hálózat létrehozásában Magyarországon

Farkas Bertalan 1980-ban, a Szojuz–36 fedélzetén jutott el a világűrbe, ő az első magyar kutatóűrhajós. Charles Simonyi magyar származású szoftverfejlesztő és üzletember, aki 2007-ben és 2009-ben űrturistaként járt a Nemzetközi Űrállomáson – éppen annak a Simonyi Károlynak a fiaként, akiről a BME nagyelőadója kapta a nevét, ahol a beszélgetést tartják majd. Kapu Tibor az idei Ax-4 küldetés kutatóűrhajósa volt, Cserényi Gyula pedig a tartalékosként szintén végigcsinálta a teljes kiképzést.

Egyébként a program a HUNOR Magyar Űrhajós Program és a BME közös szervezésében valósul meg, és bár a jegyek már elkeltek, a beszélgetést élőben közvetítik majd a BME Youtube-csatornáján délután 5-től.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.