Az idei OKTV-n nyertes középiskolások kérdéseire válaszolt Kapu Tibor az űrből

Többek között kérdeztek a súlytalanságról és arról, hogy a kémia jobb megismerését hogyan tudják elősegíteni a fent végzett kutatások.

  • Rodler Lili

Lehetőségük volt az idei OKTV-n első helyezett diákoknak ZOOM beszélgetésen keresztül egy-egy kérdést feltenni Kapunak – számolt be róla a közmédia.

 

Az egyik kérdés a súlytalanságra irányult, amelyre reagálva az úrhajós elmondta, hogy ebben az állapotban lebegni és megszokni azt, hogy gyakorlatilag „minden irányban lehet minden”, eleinte szokatlan. Ami a tájékozódást illeti, fel kell ismerni bizonyos mintázatokat és akkor egészen könnyen lehet az állomáson belül mozogni.

Egy másik kérdezőt pedig az érdekelte, hogy a fent végzett kutatások mennyire segítik a kémia jobb megismerését. Kapu Tibor elmondta, hogy bár a jelenlegi kísérletek főleg a biológia és fizika terén mozognak egy korábbi misszió során viszont a kristálytan területén születtek eredmények. Abban a kutatásban fehérjéket kristályosítottak az űrben, amelyek később a gyógyszergyártásban hasznosulhatnak.

Ilyen magyar kutatásokat végeznek Kapu Tiborék az űrben

A ZOOM-bejelentkezés során Kapu elmesélte azt is, hogy számos állat- és növényfaj járt már az űrállomáson, jelenleg pedig búzát és retket próbálnak fent termeszteni. Beszélt egy másik kísérletről is, bemutatta azt a dobozt, amelyben jelenleg muslicák nőnek, azért, hogy végül a DNS-üket megvizsgálják. Ezen kívül még olyan egzotikusabb állatok is jártak már az ISS fedélzetén, mint például a skorpió, de korábban pókokkal is kísérleteztek.

Arra is rákérdeztek a diákok, hogy hogyan állítanak elő oxigént az űrállomáson a mindennapi élethez. Ehhez pedig vízre van szükség, ugyanis az űrállomáson vizet kell bontsanak elektrolízissel az oxigén kinyeréséhez.

„Itt, a világűrben semmi nem adott az emberi élethez. Se oxigén, se víz, tényleg gyakorlatilag a napfény az egyetlen, amit tudnék mondani. Úgyhogy minden, ami a mi életünkhöz itt szükséges, azt nekünk vagy elő kell állítanunk, vagy föl kell hozni”

– mondta a kutatóűrhajós.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.