Az idei OKTV-n nyertes középiskolások kérdéseire válaszolt Kapu Tibor az űrből

Többek között kérdeztek a súlytalanságról és arról, hogy a kémia jobb megismerését hogyan tudják elősegíteni a fent végzett kutatások.

  • Rodler Lili

Lehetőségük volt az idei OKTV-n első helyezett diákoknak ZOOM beszélgetésen keresztül egy-egy kérdést feltenni Kapunak – számolt be róla a közmédia.

 

Az egyik kérdés a súlytalanságra irányult, amelyre reagálva az úrhajós elmondta, hogy ebben az állapotban lebegni és megszokni azt, hogy gyakorlatilag „minden irányban lehet minden”, eleinte szokatlan. Ami a tájékozódást illeti, fel kell ismerni bizonyos mintázatokat és akkor egészen könnyen lehet az állomáson belül mozogni.

Egy másik kérdezőt pedig az érdekelte, hogy a fent végzett kutatások mennyire segítik a kémia jobb megismerését. Kapu Tibor elmondta, hogy bár a jelenlegi kísérletek főleg a biológia és fizika terén mozognak egy korábbi misszió során viszont a kristálytan területén születtek eredmények. Abban a kutatásban fehérjéket kristályosítottak az űrben, amelyek később a gyógyszergyártásban hasznosulhatnak.

Ilyen magyar kutatásokat végeznek Kapu Tiborék az űrben

A ZOOM-bejelentkezés során Kapu elmesélte azt is, hogy számos állat- és növényfaj járt már az űrállomáson, jelenleg pedig búzát és retket próbálnak fent termeszteni. Beszélt egy másik kísérletről is, bemutatta azt a dobozt, amelyben jelenleg muslicák nőnek, azért, hogy végül a DNS-üket megvizsgálják. Ezen kívül még olyan egzotikusabb állatok is jártak már az ISS fedélzetén, mint például a skorpió, de korábban pókokkal is kísérleteztek.

Arra is rákérdeztek a diákok, hogy hogyan állítanak elő oxigént az űrállomáson a mindennapi élethez. Ehhez pedig vízre van szükség, ugyanis az űrállomáson vizet kell bontsanak elektrolízissel az oxigén kinyeréséhez.

„Itt, a világűrben semmi nem adott az emberi élethez. Se oxigén, se víz, tényleg gyakorlatilag a napfény az egyetlen, amit tudnék mondani. Úgyhogy minden, ami a mi életünkhöz itt szükséges, azt nekünk vagy elő kell állítanunk, vagy föl kell hozni”

– mondta a kutatóűrhajós.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.