Éles vita alakult ki Lengyelországban a szeptembertől induló egészségnevelés tantárgy körül: a katolikus egyház veszélyesnek, családellenesnek és rombolónak tartja, a kormány viszont álhírek terjesztésével vádolja a püspököket.
A Lengyel Püspöki Konferencia levelet tett közzé, amelyben arra szólította fel a szülőket, hogy ne engedjék gyerekeiket az új tantárgy óráira járni. A dokumentum szerint a tananyag nem támogatja a fiatalokat biológiai nemük elfogadásában, hanem megnyitja az utat afelé, hogy a lányok fiúként, a fiúk pedig lányként azonosítsák magukat. A püspökök szerint ennek „végső következménye” akár nemi átalakító műtétekhez is vezethet, „a fiatalok testének visszafordíthatatlan megcsonkítását” okozva.
A levélben az egyház kifogásolja azt is, hogy a tantárgy szinte teljesen mellőzi a házasság intézményét, a családot – mint apa, anya és gyermek közösségét – háttérbe szorítja, az anyaságot pedig veszélyként mutatja be. A püspökök úgy látják, hogy a szexualitást a házasságtól elszakítva, pusztán a tudatos beleegyezés alapján tanítaná a tantárgy, ami szerintük erkölcsileg romboló hatású.
Balatoni Katalin: „nem engedi be a kormány a genderlobbit az iskolákba”
Az „egészségnevelés” egyébként negyedik osztálytól felfelé lesz választható, és a korábbi „Családi Életre Nevelés” programot váltja.
A kormány eredetileg kötelezővé tette volna, de a konzervatív tiltakozás hatására végül csak fakultatív tárgyként vezetik be. A program az egészséget a fizikai, mentális, szexuális, társadalmi és környezeti dimenzióiban értelmezi, célja pedig, hogy a diákok átfogó képet kapjanak saját testi-lelki jóllétükről.
A szülők szeptember 25-ig jelezhetik az iskoláknak, ha nem kívánják beíratni gyermeküket az órákra.
Magyarországon 2021 óta nem tarthatnak civil szervezetek felvilágosító órát, ha azt a szervezetet a kormány nem hagyta jóvá.
Nincsenek olyan emberek, akik a rendelet szerint felvilágosítást tarthatnának az iskolákban
Magyarországon a szexuális felvilágosítás szintén érzékeny téma, de a vita más jellegű: a jogszabályok szerint a szülők feladata a szexuális nevelés, az iskola csak kiegészítő szerepet játszhat. A hazai gyakorlatban a diákok sokszor inkább kortársaktól vagy online forrásokból szereznek információkat, az iskolai órák pedig gyakran formálisak, szárazak, és nem feltétlenül nyújtanak átfogó tudást. Az LMBTQ-témák oktatását pedig törvényi korlátozások szabályozzák.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
