Mindenhonnan kiradírozta a genderelméletet a kormány
Száműzték a genderelméletet a kerettantervekből, az erről szóló jogszabály a friss Magyar Közlönyben jelent meg.
A Lengyel Püspöki Konferencia levelet tett közzé, amelyben arra szólította fel a szülőket, hogy ne engedjék gyerekeiket az új tantárgy óráira járni. A dokumentum szerint a tananyag nem támogatja a fiatalokat biológiai nemük elfogadásában, hanem megnyitja az utat afelé, hogy a lányok fiúként, a fiúk pedig lányként azonosítsák magukat. A püspökök szerint ennek „végső következménye” akár nemi átalakító műtétekhez is vezethet, „a fiatalok testének visszafordíthatatlan megcsonkítását” okozva.
A levélben az egyház kifogásolja azt is, hogy a tantárgy szinte teljesen mellőzi a házasság intézményét, a családot – mint apa, anya és gyermek közösségét – háttérbe szorítja, az anyaságot pedig veszélyként mutatja be. A püspökök úgy látják, hogy a szexualitást a házasságtól elszakítva, pusztán a tudatos beleegyezés alapján tanítaná a tantárgy, ami szerintük erkölcsileg romboló hatású.
Balatoni Katalin: „nem engedi be a kormány a genderlobbit az iskolákba”
Az „egészségnevelés” egyébként negyedik osztálytól felfelé lesz választható, és a korábbi „Családi Életre Nevelés” programot váltja.
A kormány eredetileg kötelezővé tette volna, de a konzervatív tiltakozás hatására végül csak fakultatív tárgyként vezetik be. A program az egészséget a fizikai, mentális, szexuális, társadalmi és környezeti dimenzióiban értelmezi, célja pedig, hogy a diákok átfogó képet kapjanak saját testi-lelki jóllétükről.
A szülők szeptember 25-ig jelezhetik az iskoláknak, ha nem kívánják beíratni gyermeküket az órákra.
Magyarországon 2021 óta nem tarthatnak civil szervezetek felvilágosító órát, ha azt a szervezetet a kormány nem hagyta jóvá.
Nincsenek olyan emberek, akik a rendelet szerint felvilágosítást tarthatnának az iskolákban
Magyarországon a szexuális felvilágosítás szintén érzékeny téma, de a vita más jellegű: a jogszabályok szerint a szülők feladata a szexuális nevelés, az iskola csak kiegészítő szerepet játszhat. A hazai gyakorlatban a diákok sokszor inkább kortársaktól vagy online forrásokból szereznek információkat, az iskolai órák pedig gyakran formálisak, szárazak, és nem feltétlenül nyújtanak átfogó tudást. Az LMBTQ-témák oktatását pedig törvényi korlátozások szabályozzák.
