Egyszerre bájos és félelmetes: a pszichológusok szerint ezért akar mindenki Labubut

Nyuszifül, cuki arc, kilenc fog – miért annyira népszerű a Labubu, ami gyakorlatilag a 21. század Moncsicsije. Pszichológusok magyarázzák el.

A kínai Pop Mart 2019-ben dobta piacra a nyúl–majom–manó keverékeként jellemzett Labubut, de világszintű felfutása csak 2024-ben indult, miután Lisa, a Blackpink K-pop-együttes sztárja közösségi oldalán bemutatta kedvenc példányait.

Azóta Kim Kardashian, Dua Lipa és David Beckham is pózol vele az Instagramon, és a cég tőzsdei értéke hatszorosára nőtt, meghaladva a 40 milliárd dollárt. Magyarországon az eredeti, 40 centis plüss akár 180 ezer forintba is kerülhet, ritkaságaiért pedig Nyugaton milliókat fizetnek.

 

Shutterstock

Érzelmi feszültséget hordoz magában

A siker titka nemcsak az ügyes marketingben rejlik, hanem a figura pszichológiai hatásában is.

A Labubu egyszerre hordoz kedves, babaszerű és kissé ijesztő, bizarr vonásokat, ami érzelmi feszültséget kelt, ezáltal megragadja a figyelmet

– magyarázta Porkoláb-Minarik Annamária klinikai szakpszichológus a hvg360-nak.

A babajelleg gondoskodást vált ki, a groteszk arckifejezés viszont a félelemre épít, így a két ellentétes érzés keveredése játékos módon oldja a belső feszültséget.

Félelem a kiamaradástól

A pszichológusok szerint a Labubu különlegessége, hogy „tökéletlen kreatúra” – biológiai besorolása bizonytalan, külseje pedig messze van a hibátlantól.

„Könnyebb azonosulni a hibáinkkal, amikor az aktuális trend megerősíti, hogy lehet valami kevésbé vonzó külsőleg: kicsit torz, kicsit problémás, és mégis szerethető” – tette hozzá Filep Orsolya Veronika klinikai szakpszichológus. A Labubu így egyszerre trendi játéktárgy és az önelfogadás szimbóluma.

 

@whisperton

LABUBU UNBOXING ������������������

♬ original sound - Ton

A jelenség mögött a társas kapcsolódás pszichológiája is ott húzódik. Porkoláb-Minarik Annamária megjegyezte azt is, hogy „társas lények vagyunk, természetes igényünk, hogy kapcsolódjunk egymáshoz, ezért sokszor követjük, utánozzuk egymást."

"Ha egy ilyen érzelmet kiváltó tárgy – mint például a Labubu – válik a társas elfogadás, vagyis a "menőség" alapjává, akkor extra gyorsan el tud terjedni” – tette hozzá. A FoMO, vagyis a kimaradástól való félelem szintén hajtja a vásárlási kedvet: nem akarunk kimaradni a divatból, mert a trend követése társadalmi elismerést hozhat.

 

@havredeluxe The Labubu craze has reached Dua Lipa - are you in with this trend too?! #labubu #dualipa #labubuthemonsters #birkinbag #dualipaedit #hermesaddict #bagcharms #bagcharm #celebrityfashion ♬ Blow Your Mind (Mwahchallenge) - Dua Lipa

A vásárlás játéka

Az erős érzelmeket tovább fokozza a vásárlás „játékosítása”. Egyes Labubu-figurákat vakdobozban árulnak, így csak a kibontáskor derül ki, melyik változatot kaptuk. A ritka darab örömet, a duplikáció csalódást okoz – ugyanazt a feszültség–megkönnyebbülés hullámot élhetjük át, mint a TikTokon látható kicsomagolós videók szereplői, köztük hírességek.

Ez nemcsak a csoporthoz tartozás élményét erősíti, hanem a dopaminszintet is az egekbe löki – akár saját élményből, akár mások örömét figyelve tükörneuronjainkon keresztül. Így születik meg egy új fogyasztói rítus.

A teljes cikket a hvg360-on tudjátok elolvasni.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.