Kávézni az űrben? Kapu Tibor megmutatta hogyan lehetséges - videó

Ráadásul nem kis tasakból isszák, hanem rendes pohárból élvezhetik a legnépszerűbb reggeli italt.

  • Rodler Lili

Bár Kapu Tibor a héten hazatért a világűrből, továbbra is sokat tanulhatunk a kint eltöltött kicsivel több mint két hetéből. Az űrmissziója során rengeteg kérdést megválaszolt, és sok videót is készített a Facebook-oldalára, amelyek közül az egyik iránt kifejezetten nagy érdeklődést mutattak. Ebben a videóban ugyanis bemutatta, hogy hogyan lehet zéró-gravitációban kávézni.

„Ez itt nem más, mint a Zero-G pohár, a legendás Don Pettit amerikai űrhajós találmánya” – mutatta be a kávézáshoz használt poharat Kapu Tibor.

Az űrhajósnak ahhoz, hogy kávézhasson egyet, egy vízadagolóba kellett beledugnia egy zacskót, amely 250 milliliter folyadékot bír el, de hogy ne legyen túl forró, így a meleg mellett a hideg vízből is töltött bele. Majd jöhetett a Zero-G pohár.

 

Ilyen magyar kutatásokat végeznek Kapu Tiborék az űrben

„Ebben a pohárban semmi trükk nincs, az alakjának és a felületi feszültségének köszönhetően nem jön fel ezen az oldalon a kávé, és nem csobban át a másik oldalra. És ugyanennek az elvnek köszönhető az is, hogy ezen a végén, ahol elkezd vékonyodni a pohár, ott ki lehet szippantani a kávét” – részletezte a találmány működési elveit, majd bele is nézett és megmutatta, hogy a kávé felfut a pohár belső oldalára. Kapu állítása és társai véleménye szerint is, ezzel a módszerrel igazán lehet érezni az italok illatát is.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.