Videókból tanult fogat húzni és pácienseket is fogadott egy cseh férfi

Nemcsak általános ellenőrzéseket végzett, hanem foghúzást, gyökérkezelést és érzéstelenítést is vállalt.

  • Eduline

Több tucat pácienst látott el illegálisan egy hamis fogorvos és két családtagja Csehországban, miután internetes videókból tanulták ki a szakmát – írja a Guardian az illetékes hatóságok közleménye alapján.

A háromfős családi praxis 2023-ban kezdődött a közép-csehországi Havlíčkův Brod városában, és úgy működött, mintha teljesen szabályos fogászati rendelő lenne. A mindössze 22 éves férfi, aki fogorvosnak adta ki magát, nemcsak általános ellenőrzéseket végzett, hanem foghúzást, gyökérkezelést és érzéstelenítést is vállalt. Az ehhez szükséges tudást saját bevallása szerint online videókból sajátította el.

A rendelő működtetésében két idősebb családtag is részt vett: az 50 éves nő asszisztensként dolgozott, és mivel korábban az egészségügyben tevékenykedett, hozzáfért érzéstelenítőkhöz, tömőanyagokhoz, ragasztókhoz és más fogászati eszközökhöz. A 44 éves férfi, aki az ingatlant biztosította, fogpótlásokat készített a betegeknek.

A rendőrség szerint a csalók összesen körülbelül 4 millió cseh koronát (nagyjából 65 millió forintot) kerestek az illegális tevékenységükkel. A három személy ellen illegális vállalkozás működtetése, pénzmosás, testi sértés kísérlete, kábítószerrel való visszaélés és lopás miatt emeltek vádat. Mindannyian büntetlen előéletűek, így a hatóságok előzetes letartóztatás után szabadlábra helyezték őket, miután mindhárman beismerték tettüket. Akár nyolc év börtönbüntetés is várhat rájuk.

Arra a kérdésre, hogy a páciensek tettek-e panaszt, a rendőrség szóvivője, Michaela Lebrová nem kívánt válaszolni. A cseh egészségügy egyik égető problémája, hogy jelentős fogorvoshiány sújtja az országot. Ennek enyhítésére a cseh parlament tavaly olyan törvényt fogadott el, amely megkönnyíti az Európai Unión kívülről érkező fogorvosok alkalmazását.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.